Kiben bízhatnak az orosz festménygyűjtők?

Művészeti szakértők céhe elnevezéssel szakértőkből és hivatalnokokból álló szabályozó testületet hoztak létre Oroszországban, visszaszorítandó az utóbbi időben egyre jobban elharapódzó műkincshamisításokat. A nonprofit civil szervezetként működő céh legfontosabb célja az, hogy szabványokat alakítson ki a műalkotások eredetiségének elbírálására. A tervek között szerepel a műkincspiaci szakértők névjegyzékének összeállítása, jogi és szakmai tanácsadás a gyűjtők számára, továbbá a műkereskedői szakma érdekeinek képviselete az államapparátuson és a törvényhozáson belül.

Ma az óvatos gyűjtők a Tretyakov Képtár, az Orosz Múzeum vagy a Grabar restaurátorintézet szakembereitől kérhetnek szakvéleményt egy-egy alkotásról. A bírálati díjak 500–1000 dollár között mozognak, ám ennek kifizetése sem jelent feltétlenül garanciát: nemrég mind a Tretyakov, mind a Grabar vezetői kénytelenek voltak beismerni, hogy az elmúlt időszakban néha ügyes hamisítványokat is eredetiként igazoltak.

Jevgenyij Zjablov, az orosz kulturális minisztérium tisztviselője, az új céh egyik alapítója szerint a szakértőket havonta több tucat kép értékelésére kérik fel, így nem csoda, ha néha becsúszik egy-egy hiba. A tárca rendelkezett arról, hogy a felsült intézmények az eddiginél kevesebb műtárgybírálatot adjanak ki; az ily módon keletkezett űrt töltheti ki a most létrehozott céh. Zjablov szerint az garantálhatja a szakvélemények megbízhatóságát, hogy a céhhel kapcsolatban álló művészettörténészeknek, restaurátoroknak a legkorszerűbb technológia áll rendelkezésükre a képek vegyszeres vagy röntgenvizsgálatához. (VG)

Az orosz műkincspiacon mára kritikus helyzet alakult ki: a moszkvai Art Consulting nevű tanácsadó cég igazgatója, Gyenyisz Lukasin szerint a frissen meggazdagodott üzletemberek által az elmúlt néhány évben felépített műgyűjtemények anyagának 70 százaléka is hamis lehet. A nagyarányú képhamisításra egyebek mellett az az eset is ráirányította a figyelmet, amikor tavaly ősszel őrizetbe vették a Preobrazsenszkij házaspárt tíz, összesen kétmillió dollárra értékelt, ám hamisnak bizonyult alkotás eladásáért (VG, 2005. december 12., 15. oldal).