Klasszikusok és fauve-ok

Az összkikiáltási érték alapján egyértelműen a Kieselbach anyaga tűnik erősebbnek: a 234 festmény kikiáltási ára együttesen több mint 435 millió forint, míg a Mű-Terem 265 millióról indította 202 darabból álló anyagát (VG, 2006. május 8., 19. oldal). Kérdés ugyanakkor, vajon a Vígszínházban sikerül-e elérni a Kongresszusi Központban látott több mint kétszeres licitemelkedést. Virág Judit közel 559 millió forintért értékesítette a tételeket, ezen belül 180 milliót tett ki minden idők második legdrágább hazai festménye, Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társasága (az eredményeket részletesen a szezon végén, a többi festményaukcióval összehasonlítva közöljük).

A Kieselbach az erős modern anyag mellett ezúttal különösen elkényezteti a 19. századi képek gyűjtőit. Az árverés sztárdarabjai között a század második fele három legfontosabb magyar festőjének egy-egy kiemelkedő alkotása szerepel. Szinyei Merse Pál Őszi színek című késői képe ugyanúgy 45 millió forintról várja az ajánlatokat, mint Munkácsy Mihály Társalgás című holland stílusú zsánere, míg Paál László Barbizoni tájáért 16 millióért szállhatunk versenybe. Munkácsy oeuvre-jének érdekes darabja az aukció utolsó tétele, egy 1882 körül készült csendélet, amely a Párizsban dolgozó mester és egyik tanítványa, Karlovszky Bertalan együttes munkája (12 millió forint).
A huszadik század első felének mesterei közül az egyik nagy kedvenctől, Batthyány Gyulától a szokottnál is több és különlegesebb alkotásra licitálhatunk. A Lovaspóló című kompozíció 12 millió, a Kerítőnő 8 millió, a Mediterrán táj 4,5 forintról indul; ezenkívül Batthyány jellegzetes, történelmi-szimbolikus témákat apró alakok, jelenetek sokaságával feldolgozó tablói közül is szerepel kettő az anyagban. Az egyre népszerűbb art deco formavilágát olasz novecentós tapasztalatokkal ötvözi Kolbe Mihály Salome című 1933-as vászna, amely 3,5 millió forintról várja a liciteket. Néhány évvel korábban készült és még erősebb olasz hatást tükröz Domanovszky Endre korai remekműve, a Női akt madárral című kép (2,5 millió forint).
A „magyar vadak”, azaz a huszadik század eleji, francia igazodású avantgárd művészetét a fauve-centenáriumhoz illően több kiemelkedő alkotás képviseli. Perlrott Csaba Vilmostól öt alkotás (köztük a Parkban című 1908-as kép, 5 millió forint) kerül kalapács alá, de a Nyolcak és a nagybányai neósok munkái is szép számban szerepelnek az aukción. Előbbi csoportból különösen erős anyag képviseli Berény Róbert művészetét (Capri vízió és Utcán, egyenként 8 millió forint), míg a nagybányaiak közül Ziffer Sándortól tehetünk szert valódi fő műre: a 12 millióról startoló Nagybányai városrészlet a festő legjobb korszakában, 1908-ban keletkezett, amikor Ziffer a szecessziós ornamentika, a gauguin-i cloissonizmus és a fauve színkezelés egyéni kombinációját alakította ki. A kép kvalitását jelzi, hogy párdarabja (Kilátás az István-toronyból) a Magyar Nemzeti Galléria aktuális kiállításán látható.
A kortárs mezőnyből kiemelkedik Csernus Tibor Nyulak című 1987-es vászna (2,5 millió forint). Végül említést érdemel, hogy a 234 tétel közül 33 – Perlrott, Kolbe, Egry, Czóbel, Mednyánszky és mások képei – a magyar műkereskedelem hőskorának ismert alakja, a 2001-ben elhunyt Pető Lilla gyűjteményéből származik.