Elfogadhatatlan a bankadó
A 8 százalékos banki szolidaritási különadó eredeti megállapodása két évre szólt, amelynek során – az eredetileg vállalt 60 milliárdhoz képest – közel 80 milliárd forint pluszbevételhez jut 2006 végéig a költségvetés. Az elnök szerint az új bankadó a politikának a 30 ezer adófizetőt foglalkoztató bankszektorral szembeni populista hangulatkeltésének része. A szövetség javaslataiban egy a profit nagyságától függő sávos vállalkozói szolidaritási adót javasol. Ennek így is jó részét fizetnék a bankok, ám a teher nem csak őket sújtaná.
A kamat- és árfolyamnyereség-adó bevezetésével a bankszövetség egyetért, de csak abban az esetben, ha a nyesz és a lakás-takarékpénztári megtakarításokon kívül nem lesz egyéb kivétel alóla, máskülönben az befolyásolná a piaci versenyt. Beszedésében szerintük a legegyszerűbben betartható – kifizető által levonható – módszert kell alkalmazni. Ugyanakkor a végrehajtásához szükséges több millió banki számla létrehozásához több időre van szükség, mint a törvény megszavazása és a szeptember
1-jei határidő közötti időszak. A szövetség az új, négyszázalékos szolidaritási adó bevezetését szintén 2007 januárjáig szeretné eltolni.
A Magyar Bankszövetség alapvetően egyetért a költségvetési rendcsinálás és az egyensúlyteremtés szükségességével – húzta alá Erdei Tamás, kiemelve, hogy üdvözlendő egy olyan kormány, amelyik vállalja a kiigazítás okozta népszerűségvesztést. A pozitívumok azonban itt meg is állnak – fogalmazott –, mivel a megszorítások csupán a rövid távú egyensúly elérését teszik lehetővé.
Erdei Tamás korábbi, fenyegetőnek tartott nyilatkozataival kapcsolatban elmondta, hogy csupán a hazai terhek emelkedésével kapcsolatban fogalmazta meg a legracionálisabb piaci viselkedést. Az üzenet az intézkedések egyik várható gazdasági hatása, nem pedig a megfélemlítés – hangsúlyozta az elnök.
Szélesebb elvonási alap
A kormány a parlament költségvetési bizottságának tegnapi ülésén változtatott a kamattámogatások után fizetendő járadék szabályain.A javaslat értelmében szélesebb lesz az elvonás alapja: nem a költségvetési kamattámogatás, hanem az állami kamattámogatással és -kiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján a kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg lesz az adó alapja.
A teher mértéke is változik, hiszen nem 20, hanem 5 százalékban kívánja a kabinet megállapítani a járadék mértékét.
Csakúgy, mint az eredeti változatnál, ennél a verziónál is 25 milliárd forintra számít az állam.
A javaslat értelmében szélesebb lesz az elvonás alapja: nem a költségvetési kamattámogatás, hanem az állami kamattámogatással és -kiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján a kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg lesz az adó alapja.
A teher mértéke is változik, hiszen nem 20, hanem 5 százalékban kívánja a kabinet megállapítani a járadék mértékét.
Csakúgy, mint az eredeti változatnál, ennél a verziónál is 25 milliárd forintra számít az állam.-->
