Egymásra ígérnek a bankok

A befektető félrevezetésére alkalmas ajánlatokkal népszerűsíti több bank és pénzügyi szolgáltató is a kamatadó megkerülésére vagy elodázására létrehozott konstrukcióit. A recept ugyanaz: termékeiket (betétek, kötvények) reklámozó hirdetéseik olyan kedvezőnek mutatkozó kamatot tüntetnek fel, amely – szemben az általános gyakorlattal – nem a konstrukció egyéves futamidőre számított kamatát tartalmazza. A meghirdetett kamatok így sok esetben nem vethetőek össze más pénzügyi termékek kondí-cióival. A problémát már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem nézhette tétlenül, tegnap közleményben hívta fel a figyelmet: ezen hirdetések alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

A felügyelet felhívta rá a hitelintézetek figyelmét, hogy tartózkodjanak az olyan hirdetésektől, amelyek megtéveszthetik az ügyfeleket. Jogszabályi előírás alapján a hitelintézetek hirdetéseikben kötelesek feltüntetni az egységesített betéti kamatlábmutatót (EBKM), amely egyéves időtartamra, összehasonlíthatóan mutatja a betétek tényleges kamatát. A felügyelet azt javasolja az ügyfeleknek, hogy megtakarítási döntéseiknél az EBKM mértékére fokozottan legyenek tekintettel. A PSZÁF elvárja továbbá a hitelintézetektől az EBKM-nek a meghirdetett kamattal azonos méretben történő megjelenítését.

A hitelintézetek közül például a CIB Bank 11 százalékos fix hozammal hirdeti meg a kamatadó kikerülésére új betéti konstrukcióját, a CIB Classic Marathón betétet, azonban a 11 százalékos hozam másfél éves lekötésre vonatkozik, így EBKM-mutatója csak 7,21 százalék. Hasonló helyzetben van az Inter-Európa Bank (IEB): a hitelintézet ugyanis a 24 és 18 hónapra lekötött betéteit 14, illetve 10,65 százalékos akciós kamatozással kínálja, miközben az EBKM mindössze 6,77, illetve 6,98 százalékot ér el esetükben. Nem tartja megtévesztőnek cége új ajánlatát Sebők Sándor, az Inter-Európa Bank vezérigazgató-helyettese, mivel elmondása alapján a bank kiemelten figyel arra, hogy az EBKM az akciós kamattal azonos hangsúlyt kapjon, a hirdetés szövege így formailag és szakmailag is megfelel a vonatkozó előírásoknak.

Mint arról korábban beszámoltunk, alaposan felkészültek a pénzügyi szolgáltatók a három hét múlva érvénybe lépő, immár 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó fogadására, hiszen tucatnyinál is több, nem titkoltan az adóoptimalizálást célzó konstrukció jelent meg a piacon. A bankok mindenesetre semmit sem bíztak a véletlenre: a szeptemberi határidő kapcsán megjelent egyéves vagy annál hosszabb futamidejű betétek éves hozama kivétel nélkül jócskán meghaladja a jelenlegi jegybanki alapkamatot.

A kedvező konstrukciók bevezetésén túl a marketingnek is komoly szerep jut az augusztusi hajrában: a hitelintézetek többsége igyekszik tudatosítani, hogy személyes tanácsadással segít eligazodni a megváltozott szabályozás okozta új helyzetben.

A határidő letelte – tehát szeptember elseje – után alighanem a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) népszerűsége nőhet meg igazán, hiszen kamatadó-mentessége megmarad. Ez a konstrukció azonban csak azoknak érheti meg, akik nyugdíj előtt nem kívánják felszámolni a számlát. Ami a tőzsdei részvényeket illeti, közülük egyértelműen a hosszú távú tartásra érdemes, nem spekulatív részvények tűnhetnek jó megoldásnak.

Felélénkítette a befektetési alapok hazai piacát a kamatadó szeptemberi bevezetése. A hazai alapkezelők több termékkel is készültek rá; több új alap indulhat még augusztus végéig. A befektetési alapoknak ugyanakkor jó néhány erős konkurenssel is szembe kell nézniük.

A Pszáf szerint

Félrevezető lehet az az ajánlat, amelyben az általános és megszokott gyakorlattól eltérően nem éves kamatmértéket tesznek közzé. Kifogásolja a felügyelet, ha a hirdetésben több különböző konstrukció jellemzői keverednek.