ETF: az év újdonsága a tőzsdén
Az idei év ígéretes újdonsága a Budapesti Értéktőzsdén az első ETF, vagyis a tőzsdén kereskedett indexkövető alap (Exchange Traded Fund), a BUX ETF bevezetése lesz – nyilatkozta lapunknak Mohai György, a BÉT megbízott vezérigazgatója. Kiemelte, hogy Magyarországon is komoly piaci igény van erre az újszerű papírra. Az ETF-ek – többek között – azért annyira népszerűek világszerte, mert rendkívül költséghatékonyak. Mivel egyetlen tranzak-cióval megvásárolható lesz a BUX-kosár, a befektetők relatíve alacsony költséggel egy diverzifikált portfólió előnyeiből részesülhetnek. Ez különösen a kisbefektetők számára lehet előnyös, akik eddig a kisebb megtakarításuk mellett nem tudtak a BUX indexet lefedő befektetési portfóliót kialakítani. A „részvényesített” BUX-papír árfolyama – a hagyományos nyílt végű befektetési alapokkal szemben – a tőzsdén folyamatosan változik, s ez a napon belüli kereskedést is lehetővé teszi. A befektetők így alacsony költség mellett egy diverzifikált portfólió előnyeit élvezhetik, miközben nem kell lemondaniuk a közvetlen részvényvásárlás nyújtotta rugalmasságról sem. Az alapkezelői díj az ETF-ek esetén töredéke a hagyományos nyílt végű alapoknál alkalmazottnál, ami lehetővé teszi, hogy a lehető legtökéletesebben képezze le az alap a követett index teljesítményét, sőt akár túl is szárnyalhatja azt.
Az ETF tehát a részvény és a befektetési jegy előnyeit ötvözi. Az ETF-ek népszerűségét az is bizonyítja, hogy világszerte a leglikvidebb értékpapírok közé tartoznak. (Az ETF világpremierje 1993-ban volt, amikor az USA-ban az American Stock Exchange-en (AMEX) bevezették az első ETF-eket. Eszközértékük mára 200 milliárd dollárra nőtt, az AMEX a több mint 100 ETF-fel továbbra is globális piacvezető.) Mohai György elmondta, hogy a BUX ETF kibocsátási jogát pályáztatás útján az OTP alapkezelője nyerte el, maximum három évig terjedő kizárólagossággal.
A BÉT további terveivel kapcsolatban a vezérigazgató kiemelte: azon vannak, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a CO2-kibocsátási egységekkel való tőzsdei kereskedés, ehhez elsősorban néhány jogi kérdés tisztázására van szükség. Heteken belül elkészülnek az új felelős vállalatirányítási ajánlások is. A Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-vel (Keler), az osztrák EXAA energiatőzsdével és a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt.-vel a magyar energia- (villanyáram-) tőzsde létrehozásáról tárgyal a BÉT. Az áramtőzsde jövője elsősorban a villamos energia piacának jövő évi teljes liberalizálását keretbe foglaló törvényi szabályozástól függ, ugyanúgy, mint a határon átnyúló áramvezetékek kapacitásától – hangsúlyozta Mohai György, és leszögezte: az átlátható tőzsde létrehozása létfontosságú lenne az árampiac minden résztvevőjének.
