Lassan ébred a befektető

Közel 50 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal nőtt a hazai befektetési alapok vagyona az augusztusból eddig eltelt időszak alatt, ez – ha az egy héttel ezelőtt mutatott 20 milliárdos tőkenövekményt veszszük alapul – mindenképpen élénkülő érdeklődésről tanúskodik. Nem kevés, de nem is kiugró a befektetési alapok vagyonnövekedése, azaz egyelőre nem lehet kamatadó előtti „rohamról” beszélni – reagált a konstrukciók eszközértékének alakulására Farkas Miklós, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) részéről, ám mint hozzátette: az mindenesetre látható, hogy a hónap második felében nőtt a kereslet.

A hazai befektetési alapokat az elmúlt hónapokban jellemző trendek érvényesültek augusztusban is, azaz a likviditási és az ingatlanalapok bizonyultak a favoritnak – derül ki a Bamosz hóközi összesítéséből. A likviditási alapokba közel 32 milliárd forint áramlott, ám ha az egyes alapok vagyonalakulását nézzük, akkor ebben oroszlánrész jutott a K&H Pénzpiaci Alapjának, ahová augusztus eddig eltelt időszakában mintegy 24,5 milliárd vándorolt. A szegmens legnagyobb résztvevője, az OTP Tőkegarantált Alap eszközértéke pedig közel ötmilliárddal gyarapodott.

Mintegy 40 milliárd forinttal nőtt augusztusban az ingatlanalapok vagyona, ez két számjegyű bővülést takar, s bár ebbe a típusba 2006-ban is folyamatosan érkezett a tőke, sokatmondó, hogy a január–júliusi 70 milliárdos növekmény több mint felével bővült ebben a hónapban a konstrukciók eszközértéke. A legnagyobb ingatlanalapok közül az Erste több mint 17, az OTP és a Raiffeisen öt-öt, a CIB közel hatmilliárdos növekedést könyvelhetett el.

Az alapok között a „vesztesek” köre sem változott: a pénzpiaci alapokból továbbra is elvándorol a pénz (augusztus kétharmadában mintegy 16 milliárd volt mínusz), s csökkenő vagyon jellemzi a kötvényalapokat is (közel 30 milliárd áramlott ki). Igaz, ez utóbbi kategóriánál némileg „torzít”, hogy a legnagyobb alap, az OTP Optima eszközértéke önmagában több mint 27 milliárddal mérséklődött.

Új tendenciaként kiemelhető viszont az úgynevezett portfólióalapok népszerűségének a növekedése, bár ezen belül is a konzervatívnak számító konstrukciók „lódultak meg”. A K&H Válogatott I. alapjába augusztusban több mint ötmilliárd forint érkezett, míg az Erste új konstrukciójának, az Erste Konzervatív Alapnak a nettó eszközértéke 200 millióról 6,2 milliárdra nőtt.

Kérdés azonban, mit hozhat a hónapból hátralévő tíz nap. Nem kizárt, hogy a kamatadó bevezetésének közeledte több magánszemélyt is vásárlásra ösztönöz, ám korántsem várható, hogy az eddigi trendek változnának – mutatott rá Farkas Miklós. Több garantált alap jegyzése is folyamatban van, s nem kizárt, hogy ebbe az alaptípusba is több tízmilliárd forint folyik még be. Így adott esetben az is elképzelhető, hogy augusztusban öt-tíz százalékkal, azaz akár 100-200 milliárd forinttal is megugorhat a hazai alapok vagyona. Az egyes alapkezelők esetében persze sok függhet attól is, hogy melyek a bankcsoporton belüli preferenciák, azaz melyik terméküket igyekeznek előtérbe helyezni „kamatadó-kikerülésként”.

A befektetők visszatérése igencsak kérdéses, azonban jó alapot jelenthet a piac későbbi megugrására, hogy a befektetők a részvénypiacok legutóbbi szárnyalásánál mintegy 100 milliárd eurót fektettek részvényalapokba.

Az európai részvényalapok piacától egyébként a Financial Times nem vár trendfordulót. A nyár roszszul kezdődött a kontinens ilyen típusú alapjai számára, a befektetőházak mintegy 21,3 milliárd euró értékben vontak ki tőkét júniusban, amely a kezelt vagyon legnagyobb apadása 2001 szeptembere óta.

A globális visszaesés elsősorban az európai és a fejlődő piacokat érintette: a második negyedévben ugyanis összesen 12 milliárd euróval csökkent a részvényalapok vagyona, a mérséklődés kétharmadát az európai és a fejlődő piacok szenvedték el.

A befektetők visszatérése igencsak kérdéses, azonban jó alapot jelenthet a piac későbbi megugrására, hogy a befektetők a részvénypiacok legutóbbi szárnyalásánál mintegy 100 milliárd eurót fektettek részvényalapokba.

Az európai részvényalapok piacától egyébként a Financial Times nem vár trendfordulót. A nyár roszszul kezdődött a kontinens ilyen típusú alapjai számára, a befektetőházak mintegy 21,3 milliárd euró értékben vontak ki tőkét júniusban, amely a kezelt vagyon legnagyobb apadása 2001 szeptembere óta.

A globális visszaesés elsősorban az európai és a fejlődő piacokat érintette: a második negyedévben ugyanis összesen 12 milliárd euróval csökkent a részvényalapok vagyona, a mérséklődés kétharmadát az európai és a fejlődő piacok szenvedték el. -->