Tisztul a kamatadó körüli értetlenség
A bankok azért sem tehetik meg, hogy az adóval csökkentett értéket tüntessék fel termékeikben (még ha a hazai ügyfelek számára ez esetleg ügyfélbarátabb lenne is), hiszen nem mindenkit sújt azonos mértékben a kamatadó: a külföldi ügyfelek esetén elképzelhető, hogy más lesz az adó számításának mértéke. Minden befektetőnek a saját országában érvényes kamatadót kell fizetnie ugyanis (amennyiben azonban az adó mértéke alacsonyabb, mint Magyarországon, úgy a különbözetet be kell fizetnie a magyar államkasszába). Éppen ezért a Pénzügyminisztériumnál sem a mutató megváltoztatását, sem új mutató bevezetését nem tervezik.
Csak a takarékbetétkönyvekre vonatkozik az a 17 éves törvényerejű rendelet, amely legalább évenkénti egyszeri tőkésítést ír elő. Többen úgy értelmezték ugyanis a polgári törvénykönyvet, hogy azzal együtt a rendelet ráhúzható a bankszámlákra is. Jól látható, hogy ugyanaz a rendelet, amely korábban az ügyfelek érdekeit védte, most éppen a betétesek hosszú távú adóelőnyét törhette volna le: az augusztusig megkötött konstrukciók ugyanis csupán az első kamatfizetésig (tőkésítésig) mentesek a kamatadó alól. A Pénzügyminisztérium azzal magyarázza az állásfoglalást, hogy az szja-törvény nem határozza meg a kamatperiódus fogalmát, így azt az ügyfél és a bank önkényesen határozhatja meg. Bár a Pénzügyminisztériumnak egyelőre sikerült tisztáznia az új adótípussal kapcsolatban felmerült kérdéseket, a Magyar Bankszövetség illetékesei úgy nyilatkoztak: a kamatadó bevezetése kicsit elkapkodott volt, ezért az sem kizárt, hogy menet közben tovább kell majd alakítani a szabályokat. VG


