Devizauralom a bankoknál

A hazai bankok hiteleinél a devizahányad az idén túlhaladta az ötven százalékos mértéket, és ha a pálya nem változik, akkor 2007 decemberére 63, öt év múlva pedig 90 százalékot érhet el ez az arány – derül ki a Magyar Bankszövetség által összeállított, a piaci folyamatokat elemző háttéranyagból.

A devizahitelek előretörésén túl – mutat rá a szervezet – jól megfigyelhető tendencia, hogy a háztartási kölcsönökön belül a fogyasztási hitelek már jóval gyorsabban bővülnek, mint a lakáskölcsönök, a vállalati területen belül pedig a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek térnyerése jellemző. Annak ellenére ugyanakkor, hogy a kockázatosabb hitelfajták súlya nő a bankoknál, a portfólió egészséges képet mutat: a vállalatoknál 3,5, a háztartásoknál pedig 2,5 százalékos a problémás tételek aránya.

Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint ma már egyértelműen – a számadatokban is – megmutatkozik, hogy némi lassulás kezdődött a hitelintézeti piacon. Hozzátette ugyanakkor: természetes és egyáltalán nem meglepő folyamatról van szó, és ezzel együtt arra lehet számítani, hogy a bankrendszer jövedelmezősége magas szinten stabilizálódik.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója a kormány stabilizációs intézkedéseinek várható hatása kapcsán úgy vélekedett: ma még nagyon nehéz megítélni, hogy a magyar lakosságnak mi lesz a reakciója. Előfordulhat az is – tette hozzá –, hogy a korábbinál bizonytalanabb helyzet okán nő a megtakarítások mennyisége, ám az sem zárható ki, hogy a lakossági ügyfelek további hitelek felvételéből próbálják majd fenntartani már elért életszínvonalukat. Az ingatlanadóval kapcsolatos találgatások kapcsán Erdei Tamás úgy fogalmazott: ezek nem tesznek jót a piacnak, hiszen keresleti oldalon kivárást eredményezhetnek.

Erdei Tamás lapunk kérdésére reagálva úgy vélekedett: a

piac növekedési ütemének enyhe visszaesése minden bizonynyal jót tesz majd a szereplők versenyének, ami az ügyfelekre nézve is előnyös lehet, hiszen az árverseny is erősödik. A versennyel párhuzamosan persze – mutatott rá – a túlzott kockázatvállalás veszélye is nő.

A kamatadó felemelése a jegybank adatai szerint nagyjából 500 milliárd forintnyi megtakarítást mozgatott meg a szeptember elsejét megelőző időszakban, ám – mint Erdei Tamás rámutatott – a lakossági befektetők nagyon sok új pénzt nem hoztak be a bankokhoz. Az átcsoportosítást technikai értelemben ugyanakkor jól megoldotta a bankrendszer. VG