ETF: hamarosan a BÉT-en is

Az elmúlt évek legdinamikusabban fejlődő pénzügyi termékének tekinthető a tőzsdén kereskedhető befektetési alapok, az úgynevezett ETF-k (exchange traded fund), a gyorsan hozzáférhető, olcsó és diverzifikált befektetési lehetőségek szólnak mellette. Bár arra belátható időn belül aligha kerül sor, hogy a Budapesti Értéktőzsdén – hasonlóan a fejlett börzékhez – több tíz, avagy száz ETF forogjon, az első termék, a BUX indexet követő ETF mindenesetre ez év decemberében debütálhat a hazai parketten. Az ETF lényegesen egyszerűbb, mint egy határidős termék, ráadásul a hazai tőzsdeindexet követő alap teljesen hű mása lesz a BUX-nak – mutatott rá Gáti László, a BUX ETF-et kezelő OTP Alapkezelő értékesítési igazgatója. S mint hozzátette: bízik abban, hogy a termék ugyanolyan sikeres lesz, mint külföldi társai.

Az ETF-k vonzerejét a transzparencia, a diverzifikáció lehetősége (egy értékpapíron keresztül egy szélesen diverzifikált befektetést kap kézhez a befektető), a likviditás (a tőzsdei kereskedés ideje alatt lehet vele kereskedni, s akár napon belüli ügyletek is köthetők) s az alacsony költségek jelentik. (Miután az ETF-ek jegyei közvetlenül a tőzsdén megvásárolhatók, így csak a brókercég megbízási díja számítódik fel, és ez alacsonyabb, mint a hagyományos befektetési alapok vásárlásához kapcsolódó jutalékok.) A termék „karrierjét” nagyban segítette, hogy a befektetők igen gyorsan elfogadták, ráadásul a szabályozási környezet is kedvezően alakult a fejlett piacokon. Mind a magán-, mind az intézményi ügyfelek körében igencsak elterjedtek az ETF-k, ennek az is az oka, hogy egy ilyen termék megvásárlásával bármilyen piacból passzív kitettséghez lehet igen gyorsan jutni – magyarázta Bereczki Zoltán, a BNP Paribas Asset Management Magyarországért felelős értékesítési igazgatója. Hasonlóan fogalmazott Sárándi Ákos, a Credit Suisse értékesítési igazgatója is, mondván, egy értékpapíron keresztül tulajdonképpen egy szélesen diverzifikált befektetésekhez juthat hozzá az érdeklődő. Ráadásul az ETF-ek nem csupán a részvénypiaci szegmensben jelentek meg, hanem a különböző kötvény-, áru-, devizapiaci indexek is fellelhetők a mögöttes mutatók között. Sőt a BNP Paribas egyik újdonságának tekinthető az Axával közösen létrehozott, ingatlanpiaci indexre kidolgozott EasyETF EPRA Eurozone konstrukciója. Érdekes portfólióelem-kiegészítésnek számít – jegyezte meg Bereczki Zoltán, aki úgy látja: ez az alap akár a hazai ingatlanalapok alapjai számára is vonzó befektetési forma lehet. Négyféle árupiaci ETF-et is létrehozott a BNP Paribas, miután úgy látták a szakértők, az erre a szegmensre koncentráló befektetési alapokkal nem lehet kellőképpen leképezni ezt a területet. Ez is jelzi, a széles kosarú indexek mellett egyre több olyan ETF lát napvilágot, amely csak egy-egy szűkebb szektor vagy egy kisebb ország piacát képezi le. Érdekes módon a közel-keleti és a kelet-európai régióban hiánycikknek számít ez a termék, jóllehet az első Sharia-indexet leképező alap jövőre debütál. Az ETF-k körében igen nagy a verseny, egy adott termék akkor tud nagyobb piaci részesedést szerezni, ha alacsony költséggel dolgozik, illetve pontosan replikálja az indexet – magyarázta Bereczki Zoltán. Ez utóbbi terén jellemzően akkor nő meg a hibahatár, ha az osztalékot roszszul fekteti be az alapkezelő.

A piaci szakértők igen dinamikus bővülést jósolnak az ETF-knek: a konstrukciókban lévő vagyon az elkövetkező öt évben több mint a négyszeresére, 2000 milliárd dollár fölé nőhet.

Az első fél évben 136 új ETF jelent meg a piacon, szemben az előző esztendő teljes egészében napvilágot látott 119 konstrukciójával.

Az Egyesült Államokban – ahol az első ETF 1993-ban debütált – 275 alap forog a börzéken, s 344,4 milliárd dollárt kezel, míg Európában – ahol hat évvel ezelőtt jelentek meg az első ETF-ek – jelenleg 216 ilyen alap van, 71,3 milliárd dolláros vagyonnal.

Az első fél évben 136 új ETF jelent meg a piacon, szemben az előző esztendő teljes egészében napvilágot látott 119 konstrukciójával.

Az Egyesült Államokban – ahol az első ETF 1993-ban debütált – 275 alap forog a börzéken, s 344,4 milliárd dollárt kezel, míg Európában – ahol hat évvel ezelőtt jelentek meg az első ETF-ek – jelenleg 216 ilyen alap van, 71,3 milliárd dolláros vagyonnal.-->