Naponta 2 millió euró távozik a magyar piacról
Az elmúlt napokban változatlan képet festettek a régiós pénzmozgások, mivel tovább folytatódott a csekélyebb mértékű pénzkivonás a feltörekvő európai részvényalapokból. A napi szinten regisztrált tőkekiáramlás nagysága továbbra is csak a töredéke a nagyobb feltörekvő piaci tőkekivonások idején mért értékeknek. A régiós alapok magyarországi súlya alapján átlagosan, naponta mintegy 2 millió euró távozik a hazai piacról, aminek hatása lényegesen mérsékeltebb, mint például a májusi vagy a tavaly októberi pénzkivonás esetében volt, amikor 24 óra leforgása alatt 15-25 millió euró távozott a piacról - derül ki a Concorde legfrissebb tanulmányából.
Az összes régiós piac közül talán a magyar piac esetében a legnehezebb
meghatározni, hogy ki állhat a vételi oldalon, ami mondjuk abban is jól
tükröződik, hogy a BUX grafikonja hasonlít a legkevésbé egy emelkedő trendre és ellentétben más régiós indexekkel még mindig nem sikerült úja csúcsra törnie. A magyar gazdaság teljesítménye a cseh és a lengyel gazdaság növekedés ütemétől mintegy két százalékponttal elmarad, a megszorításoknak köszönhetően a csökkenő reálbérek pedig a vállalati profitok bővülését érzékelhető mértékben visszavethetik majd jövőre. A forint erősödéséből ítélve a politikai kockázatok esetében a piac jelenleg a legoptimistább forgatókönyvvel számol.
Elgondolkodtató azonban, hogy a magyar piac súlyozása is historikus mélypontja körül mozog. Továbbá az is valószínűtlen, hogy ilyen optimista hangulatban a magyar piacot lecsatolják majd a régiós vonatról. Ha a hegymenet folytatódik sokkal valószínűbb, hogy előbb-utóbb rátalálnak a túladott lemaradókra is.
Annak ellenére, hogy a régiós részvénypiacoknak a héten sikerült új csúcsra száguldaniuk a dedikált feltörekvő európai alapokba egyáltalán nem érkezett friss tőke. Így érdemes feltenni a kérdést, hogy a piacoknak felhajtóerőt
<!-- </p></body>
D(["mb","biztosító likviditás honnan érkezhet.
Az orosz piac esetében jelentős keresletet generálnak a globális feltörekvő
piaci részvényalapok, amelyekben az orosz országsúly néhány hónappal ezelőtt
emelkedett történelmi csúcsra. Sokkal több tényező játszik szerepet az RTS
tőzsdeindex alakulásában, mint hazánk részvénypiacán. Alapvetően az orosz piac
kapitalizációja lényegesen magasabb, mint a magyaré, így lényegesen több piaci
szereplő alakítja annak mozgását. További torzító tényező, hogy az orosz
részvények csak csekélyebb mértékben találhatók a külföldiek kezében, a magyar
indexpapíroknak pedig megközelítőleg a 80 százaléka külföldi befektetők
portfoliójában van. Mindemellett, az orosz piacon sokkal nagyobb szerepet kap a
belső likviditás, a pénzkínálat és bankrendszer pénzmultiplikáló hatása. Míg a
befektetési alapok spektrumában nem lehet találni dedikált magyar alapot, addig
a specifikusan az orosz részvénypiacra befektető alapból rengeteg van.
A lengyel piac esetében kiemelkedő fontossággal bírnak a helyi befektetési
alapok és nyugdíjpénztárak, ez utóbbiak ugyanis a portfoliójukban átlagosan 30%-
os vagy annál magasabb arányban tartanak részvényeket. Érdemes azt is
megemlíteni, hogy ellentétben a tavalyi évhez képest az elmúlt hónapokban csak
egy maroknyi részvénykibocsátást bonyolítottak le, így a belföldi alapoknak és
a pénztáraknak nem volt más választásuk és az IPO-k helyett a nagyobb
indexpapírokba allokálták a havi tagdíjbefizetéseket.
A cseh tőzsdeindexnek a kirívóan magas árazás ellenére is sikerült eddig nem
látott magasságba száguldania. Az emergingportfolio.com jelentése szerint a
cseh piacra befektető feltörekvő piaci részvényalapok összességében
szeptemberrel bezárólag már 7 hónapja nettó eladók voltak. A vétel mellett
érvként viszont mégis fel lehetett sorakoztatni azt, hogy a piac rendkívül nagy
mértékben alul van súlyozva a fejlődő piaci MSCI benchmarkokhoz képest,
Csehország nagyon erős makrogazdasági háttérrel rendelkezik, a legfontosabb
indexpapírban, a CEZ-ben pedig az elemzők többsége fundamentálisan is komoly
felértékelődési potenciált lát. (Concorde Call)
",0]
);
//-->
biztosító likviditás honnan érkezhet.
Az orosz piac esetében jelentős keresletet generálnak a globális feltörekvő piaci részvényalapok, amelyekben az orosz országsúly néhány hónappal ezelőtt emelkedett történelmi csúcsra. Sokkal több tényező játszik szerepet az RTS tőzsdeindex alakulásában, mint hazánk részvénypiacán. Alapvetően az orosz piac kapitalizációja lényegesen magasabb, mint a magyaré, így lényegesen több piaci szereplő alakítja annak mozgását. További torzító tényező, hogy az orosz részvények csak csekélyebb mértékben találhatók a külföldiek kezében, a magyar indexpapíroknak pedig megközelítőleg a 80 százaléka külföldi befektetők portfoliójában van. Mindemellett, az orosz piacon sokkal nagyobb szerepet kap a belső likviditás, a pénzkínálat és bankrendszer pénzmultiplikáló hatása. Míg a befektetési alapok spektrumában nem lehet találni dedikált magyar alapot, addig a specifikusan az orosz részvénypiacra befektető alapból rengeteg van.
A lengyel piac esetében kiemelkedő fontossággal bírnak a helyi befektetési alapok és nyugdíjpénztárak, ez utóbbiak ugyanis a portfoliójukban átlagosan 30 százalékos vagy annál magasabb arányban tartanak részvényeket. Érdemes azt is megemlíteni, hogy ellentétben a tavalyi évhez képest az elmúlt hónapokban csak egy maroknyi részvénykibocsátást bonyolítottak le, így a belföldi alapoknak és a pénztáraknak nem volt más választásuk és az IPO-k helyett a nagyobb indexpapírokba allokálták a havi tagdíjbefizetéseket.
A cseh tőzsdeindexnek a kirívóan magas árazás ellenére is sikerült eddig nem látott magasságba száguldania. Az emergingportfolio.com jelentése szerint a cseh piacra befektető feltörekvő piaci részvényalapok összességében szeptemberrel bezárólag már 7 hónapja nettó eladók voltak. A vétel mellett érvként viszont mégis fel lehetett sorakoztatni azt, hogy a piac rendkívül nagy mértékben alul van súlyozva a fejlődő piaci MSCI benchmarkokhoz képest, Csehország nagyon erős makrogazdasági háttérrel rendelkezik, a legfontosabb indexpapírban, a CEZ-ben pedig az elemzők többsége fundamentálisan is komoly felértékelődési potenciált lát. (Concorde Call)
<!-- </p></body>
D(["ce"]);
//-->
