Többet várnak a vállalkozók
A gazdaságfejlesztési operatív program (gop) első pályázatai jócskán elmaradnak a vállalkozók várakozásaitól, legyen szó akár az előirányzott keretről, akár a támogatható projektek számáról – összegezte a kamarákhoz eljuttatott kiírástervezetekről kialakult véleményeket Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója. Szerinte a költségvetés jelenlegi állapotában az erőket, forrásokat a növekedésre, olyan programokra kell koncentrálni, amelyek gazdasági hozama már rövid távon is érzékelhető a GDP gyarapodásában, a foglalkoztatás bővülésében. A kamarák ezt az álláspontot képviselik, kiemelve a nemzeti multiplikátorhatás fontosságát a fellendülés élénkítésében.
A növekedés záloga egyértelműen a vállalkozói szféra, illetve annak dinamizálása – szögezte le az igazgató. Ezért is szorgalmazzák a kamarák, hogy az Új Magyarország fejlesztési terven belül növeljék kétszeresére – legalább 25-30 százalékra – a gazdasági versenyképesség javítását szolgáló források arányát. „Javaslatainkat számításokkal támasztottuk alá, rendkívül sajnáljuk, hogy ezek nem jelennek meg sem a Nemzeti fejlesztési tervben (NFT), sem az idei első pályázati kiírások elénk tett tervezeteiben.”
Pozitív változásként értékelte, hogy a kiírók láthatóan igyekeztek figyelembe venni az I. NFT tapasztalatait. A pályázás menetét és a feltételeket sikerült világosabban megfogalmazni, ám ezek még mindig nem elég életszerűek, túl szigorúak. A kedvezményezettől többek között azt várják el, hogy a beruházás befejezése után három esztendőn át évi 8-15 százalékkal több legyen az árbevétele, az egyéni vállalkozóknak pedig adóalapjuk növelését kell beígérniük. Az árbevétel alakulása azonban köztudottan számos olyan tényezőtől függ, amelyek nem a vállalkozáson, még csak nem is a beruházás hatékonyságán múlnak, ilyenek például a közterhek, az infláció, az árfolyamok stb. A kamarák változatlanul azt javasolják, hogy a követelményeket differenciálják, a fejlesztés nagyságától, az adott vállalkozás tevékenységében játszott szerepétől (súlyától), a vállalkozás méretétől függően.
Alapvetően helyes, hogy a támogatásokkal elsősorban a növekedésre képes vállalkozói kört kívánják megcélozni. A szabályok (két teljes üzleti év, 4 millió forint nettó árbevétel/foglalkoztatott, magasabb árbevétel a pályázat beadását megelőző évben, mint eggyel korábban) ugyanakkor annyira merevek, hogy kezdő, illetve rövid ideje működő vállalkozások kiváló projektekkel, jelentős munkahelynövelő vállalásokkal sem juthatnak támogatáshoz. Mindezzel éppen azokat a vállalkozásokat rekesztik ki a pályázati lehetőségekből, amelyeknek a leginkább szüksége lenne külső forrásokra a továbbfejlődéshez – jegyezte meg a kamarák vezető közgazdásza. Sajnálatos az is, hogy a vissza nem térítendő támogatás – főleg a kis- és középvállalkozásoknál – lényegesen alacsonyabb, mint eddig volt. Hátrányos korlátozás, hogy a támogatás intenzitása a projekthez kapcsolódó egyéb támogatásokkal együtt sem haladhatja meg a 30, illetve 40 százalékot, és a nagyobb – 50–500 millió forint – támogatású fejlesztések kizárólag a beszállítók és az exportőrök számára érhetők el. Nem lenne szabad kizárni az európai uniós forrásokból a leginkább hazai piacra szállító magyar nagyvállalkozásokat, hiszen ők foglalkoztatják a munkaerő jelentős hányadát, és az adók tetemes részét is ők fizetik be a költségvetésbe. KoM
