A társkártyáké lehet a jövő

A következő 10 évben 80 százalékkal – 1,3 mil-lióról kettőre – bővülhet a magyar hitelkártyapiac, amelyből a Citibank továbbra is domináns szeletet akar kihasítani – közölte Dávid Gábor, a cég marketingvezetője a hitelintézet tegnapi sajtótájékoztatóján. Miközben a kibocsátott plasztikok darabszáma alapján a Citibank az elmúlt években piacvezetőből a harmadik helyre esett vissza (az OTP és a Budapest Bank mögé), az aktív kártyahasználat alapján szerzett részesedése továbbra is domináns pozícióban tartja a társaságot – hangzott el. A Citigroup ugyanis – számos versenytársával ellentétben – nem a kártyák számának növelésére összpontosítja értékesítési stratégiáját: a cég számára fontosabb az aktív kártyahasználat ösztönzése.

Döntő szerep juthat a társhitelkártyáknak az ügyfelekért folytatott versenyben a következő években dinamikusan bővülő plasztikkal történő vásárlások esetén. (A Datamonitor Insight előrejelzése szerint a kelet-közép-európai régióban a következő négy évben évi 22 százalékkal bővülhet a kártyás költések volumene.) Ezt támasztja alá, hogy a hitelkártyákon belül a co-branded vagy társkártyák (egy vállalat és a bank közös megegyezése alapján kiadott, különböző kedvezményeket biztosító hitelkártyák) aránya az elmúlt két évben a duplájára, nyolcról 17 százalékra emelkedett. A Citibanknak a társkártyákba vetett hitét jól tükrözi, hogy a piacon lévő kétszázezer co-branded hitelkártya fele tőle származik, s ez a százezer társkártya a Citibank kétszázezres hitelkártya-állományának a felét teszi ki.

Megnehezíti ugyanakkor a hitelplasztikok terjedését az alacsony szintű magyar pénzügyi kultúra. Az MNB által végzett felmérés szerint a legfiatalabb korosztály negyede, míg a 18–30 év közöttieknek is csupán a fele tudja, hogyan működik pontosan a hitelkártya. A plasztiktól való tartózkodás hátterében ugyanakkor a visszaélésektől – lopás, hamisítás – való félelem áll. Bár tény, hogy ezek aránya 2006 első fél évében harminc százalékkal emelkedett, fontos kiemelni, hogy az évi háromszázmillió forint körüli kibocsátói kár csupán 0,005 százalékát teszi ki a 3000 milliárd forintos forgalomnak.

Az ügyfelek hozzáállása mellett a rosszul elbírált kártyaigénylések is visszafoghatják a plasztikok terjedését. Mint megtudtuk: a Citibank elbíráló rendszerében előfordul olyan hiba, amely tévesen visszautasítja az ügyféligényléseket, ezért a hitelintézetnél még egyszer átnézik a visszadobott kérelmeket.

Ennek ellenére hazánk nem panaszkodhat: a visegrádi országok közül nálunk a legnagyobb az egy főre jutó kártyaszám, a teljes közép- és kelet-európai térségben pedig a középmezőnyben helyezkedünk el a rendszeresen használt plasztikok alapján. HP