Ezért kellene vigyáznia Zelenszkijnek: Ukrajna óránként majdnem félmillió köbméter gázt kap Magyarországtól
A nagy hideg idején megerősödött Magyarország gáztranzit szerepe, de ehhez a hideg és a gáz nem volt elég: kellett – és meg is volt – a megfelelő szállító és tároló infrastruktúra, valamint a megfelelő szabályozás. Mindez jól vizsgázik a hideg napokon is, a „tárolók pedig egyenesen szenzációsak” a Világgazdaságot tájékoztató gázkereskedők szerint. Jól szolgálja a földgáz-kereskedelmi platform (MGP) is, amelynek piaci súlya korábbi várakozások szerint akár kihívást is jelenthetne az ausztriai gázelosztó központnak is.
Már csak azt fájlalják, hogy tevékenységük után túl nagy felügyeleti díjat kénytelenek befizetni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalon keresztül a költségvetésnek.
A díj a tevékenységükből származó előző évi nettó árbevétel 0,05 százaléka az FGSZ Zrt. honlapján is közzétett jogszabály szerint. Ráadásul vannak minimális éves díjak is egyes engedélytípusok esetén:
- A földgáztárolásra 6 millió forint
- A földgáz-kereskedelemre 4 millió forint
- A korlátozott földgáz-kereskedelemre 2 millió forint.
A gázpiacon itt lehetne a paradicsom
A felügyeleti díj mérséklése tehát sokat lendíthetne a kereskedési kedven. A gázpiaci paradicsomi helyzet kialakulását az egyik oldalon az lendíti, hogy zavartalanul és nagy mennyiségben érkezik Magyarországra az orosz földgáz a Török Áramlaton keresztül, Szerbián át.
Harmadakkora, de szintén jelentős tétel fut be Ausztria felől. Ez alternatív forrásokokból származik, és eredetileg cseppfolyós formában (LNG) érkezhetett valamely európai LNG-kikötőbe. Az FGSZ országos hálózata által fogadott,
óránként mintegy 1,3 millió köbméter gáz harmada Ukrajna,
közel hetede Szlovákiába jut. A szlovákiaihoz hasonló mennyiség távozik továbbá Szerbiába, de ez déli szomszédunk részéről nem feltétlenül, vagy nem kizárólag import. Szerbia most jó eséllyel az itt tároltatott, saját gázát kapja vissza. Egy kisebb mennyiséggel megjelent vevői oldalon Horvátország, és egy még kisebbel Románia is.
Forrásunk szerint azonban az utóbbi a nagyobb lehetőség a magyarországi kereskedőknek, akik mernek kockáztatni a román piacon.
A kockázatot az jelenti, hogy Romániában jellemzően az év elteltével, utólag vetnek ki adókat a piaci szereplőkre.
Ám megeshet, hogy nem vetnek ki, ennek reményében a kereskedők az eddiginél nagyobb mértékben is megpróbálhatják kielégíteni a megnövekedett romániai gázigényt.
Az említett utólagos adókkal a román állam a gázkereskedők extra profitjának nagy részét elvonja. Ezen adók a 0,5 százalékos forgalmi adón felül jelentkeznek.
A fűtési igény táplálja a gáztranzit növekedését
A magyarországi földgáztárolók jelenlegi töltöttsége 49,21 százalék a nyilvános uniós statisztikák szerint. Ennyi gázzal az ország éves gázigényének a 35,48 százaléka elégíthető ki. A teljes uniós tartalék földrész gázigényének csak a 15,7 százalékára elég, de a legtöbb ország rendelkezik LNG-t fogadó kikötővel, illetve a földgáznak nincs mindenütt olyan nagy súlya eneregiaellátásban, mint Magyaroszágon.
A magyar gázkivitel szempontjából fontos Ukrajnának 30 napnyi készlete van, a szintén tranzitáló Szlovákiának 36,6 napnyi. Szerbiára nincs adat, mert az ottani tárolót most nem használják. Románia 18,03 napnál tart. Készleteinek pillanatnyi nagysága a magyarországinak a kétharmada, a lakossága viszont kétszer nagyobb. A földgáz a romániai teljes energiaellátásában 25-30 százalékot tesz ki, a lakosság több mint 40 százaléka használ földgázt.
