Helycsere a banki dobogón
Annak ellenére, hogy a két magyar érdekeltségre vonatkozó, hivatalos terv közzététele még nem történt meg, nagyjából sejteni lehet a legvalószínűbb forgatókönyvet: e szerint az olasz bankcsoport itthon vélhetően a nagyobb – és ismertebb – leányának, a CIB-nek a neve alatt egyesítheti erőit. Ebben a pillanatban ugyanis nem feltétlenül lenne szerencsés az UniCredit mellett egy másik nagy olasz pénzügyi szolgáltató nevét is bevezetni a hazai köztudatba. Annak tükrében főleg nem, hogy a CIB itthon a legismertebb bankok közé tartozik, és nem is olyan régen folytatott egy márkaerősítő jellegű – tehát nem konkrét termékhez kapcsolódó – marketingkampányt. Mindenesetre a CIB és az Inter-Európa együttesen igen komoly erőt képvisel a hazai hitelintézeti piacon: a 2006 végi, csoportszintű, egyesített mérlegfőösszegük eléri a 2200 milliárd forintot, ezzel maguk mögé utasítják a korábban második K&H-t, és lecsúszik a dobogóról a nemrégiben külföldi terjeszkedésbe kezdett MKB Bank is.
Attól függetlenül, hogy a házasság milyen jogi formában történik meg, nyilvánvaló, hogy abba a CIB viszi a nagyobb hozományt, de nem elhanyagolható az Inter-Európa súlya sem. Az egyesített mérlegfőösszeghez a tavaly év végi állapotok szerint 325,6 milliárd forinttal járul hozzá a kisebbik magyar leány, ez a CIB eszköz-forrás állományának valamivel több mint 17 százalékát jelenti. (Itt érdemes figyelembe venni, hogy tavaly a magyar bankszektor mérlegfőösszege nagyjából ekkora mértékben növekedett.) A CIB hitelállományát 227, betétállományát pedig 245 milliárddal fejeli meg a 2006 végi állapotok szerint az IEB: ez inkább a forrásoldalon jön jól a korábbi Intesa-leánynak, hiszen ott csaknem 25 százalékos növekedést eredményez. A legnagyobb ugrást a fiókhálózat egyesítése jelenthetné – itt a CIB 2006 végi 98 értékesítési egységéhez 36 fiókkal járulna hozzá az IEB –, ám a hálózatokban elég jelentős az átfedés, főként ami a vidékieket illeti. Ennek ellenére valószínű, hogy az Inter-Európa fiókjainak a többsége megmarad, ez szintén jól jöhet a jövőbeni teljesítmény szempontjából.
A majdani egyetlen Intesa Sanpaolo-érdekeltségnek ugyanakkor nem nagyon lesz ideje arra, hogy dédelgesse az elért pozícióit. A mérlegfőösszegük szerint második és ötödik helyezett magyarországi bankcsoport között ugyanis igen kicsi – egyenként nem egészen százmilliárd forint – a különbség, tehát a két hazai leánynak elemi érdeke, hogy gyorsan és hatékonyan tegye meg a szükséges lépéseket. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az élbolyban szereplő bankok többsége – az OTP, az MKB, az Erste, a Raiffeisen vagy az UniCredit – tavaly a piaci átlagot meghaladó ütemben bővült, tehát jóval gyilkosabb a verseny, mint a középmezőnyben vagy a sor végén.
Az Intesa Sanpaolo a magyarországi piacon kívül kilenc kelet-közép-európai, illetve dél-mediterrán országban van jelen, és ebben a térségben összesen hétmillió ügyfele és hozzávetőleg 1250 bankfiókja van. A csoport régiós jelentőségét mutatja, hogy a tíz országból ötben – Albániában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovákiában és Magyarországon – a második pozíciót foglalja el.
Az Intesa Sanpaolo 2007–2009-es időszakra vonatkozó tervei szerint a működési bevétel évente átlagosan hét százalékkal növekedhet majd, a működési költségeknél viszont évi 0,4 százalékos mérséklődést kell elérni. A bankcsoport összesen legalább 18 milliárd eurónyi – rendes és rendkívüli – osztalék kifizetését tervezi a 2006-tól 2009-ig terjedő időszak teljesítménye után. Az egy papírra jutó eredmény (EPS) a 2006-os 0,38 euróról 2009-re 0,57-ra nőhet. Az Intesa Sanpaolo 74,7 milliárd eurós piaci kapitalizációja alapján az eurózóna negyedik legnagyobb bankcsoportja, 327,4 milliárd eurós hitelállománya pedig a hatodik helyre rangsorolja az övezet hitelintézeti csoportjai között. VG
