Igyekeztek a feltörekvő piacok
A Budapesti Értéktőzsdén azok jártak a legjobban, akik a Csepelre fogadtak; részvényei közel 353 százalékos ugrást mutattak fel az első negyedévben. A dinamikus erősödés hátteréről nem derült ki semmi, március végén csak annyi látott napvilágot, hogy új nagytulajdonosai vannak a cégnek. A társaság főrészvényese, az Excel Machine Tools Ltd. értékesítette 380 millió forint névértékű pakettját Chua Tec Leongnak és Goh Kim Sengnek, akik ezzel 21,05, illetve 20,45 százalékos befolyást szereztek a részvénytársaságban. A Quaestor és az Econet is több mint 100 százalékkal növelte az árfolyamát. Sőt, a látványos drágulás ellenére Balázs Csaba, az informatikai társaság elnöke egy márciusi interjúban alulértékeltnek nevezte az Econet papír-jait, és lehetséges ellenséges felvásárlásról, tőkeemelésről is szólt. Kedvező hatású volt az a bejelentés is, amely szerint az informatikai cég az idén már nyereséges lehet, emellett jól hatottak az akvizíciók is.
A kispapírok közül a Book tekinthető sereghajtónak, több mint 18 százalékos lemorzsolódásával. A blue-chipek közül az FHB közel 10 százalékos erősödésével vezeti a mezőnyt. A kisebb bankpapír a tervezett állami privatizációt övező felvásárlási híreknek köszönhetően tartja a magas kurzust, illetve feltehetően amiatt is, hogy a spekulánsok igyekeznek „felhúzni” a magánosításra váró papír 180 napos átlagárát. Ezzel szemben a legrosszabbul az járt, aki a Egist választotta, közel 20 százalékot esett ugyanis a kurzusa az első negyedévben.
Nemzetközi tőzsdék.
A BUX mérsékelt lemorzsolódásával bizony elmaradt jó pár külföldi börzeindex teljesítményétől. Az élen a szerb tőzsde végzett, a BELEX 15 index ugyanis közel 70 százalékot ugrott. Nem sokkal maradt le az ukrán tőzsde sem, a PFTS mutató több mint 63 százalékos erősödést produkált. A kelet-európai térségben maradva a horvát Zagreb index is szépen teljesített (32 százalék), míg a közép-európai régióban a lengyel értékpapírpiac tűnt ki, a WIG 14 százalékkal tudta növelni értékét. Egy kicsit távolabbra tekintve, a perui Lima General index 33,71 százalékot ugrott, a kínai Shanghai SE – a február végi megroggyanása ellenére – mintegy 23, az izlandi OMX Iceland 15 index pedig 26 százalékot. A szektorok közül a fémipari és bányászati cégek végeztek az élen: a Dow Jones Wilshire U. S. Steel index 25 százalékot szedett magára, míg a DJ Mining 16-ot. A háttérben a nemes- és iparifém-árak erősödése áll.
Devizák.
Az amerikai dollárral szemben a thai baht kurzusa értékelődött fel a legnagyobb mértékben az első negyedévben (8,4 százalék), ezt a szlovák korona (mintegy 3,5 százalék) és a brazil reál (2,5) követte a sorban. Északi szomszédunk fizetőeszközének szárnyalása a sáveltolás számlájára írható: a korábbinál erősebb központi árfolyamot engedélyeztek ugyanis Szlovákia számára az ERM II árfolyam-mechanizmusban részt vevő tagországok illetékesei. A forintnak sincs oka panaszra, 1,6 százalékos erősödésével az ötödik helyet szerezte meg a rangsorban.
Befektetési alapok.
A hazai palettán nem a részvényalapok közül került ki a legjobb teljesítményt nyújtó konstrukció, hanem a származtatott alapok közül. A Concorde Platina Pí alapja mintegy 9,4 százalékos ugrásával vezeti a mezőnyt, míg a részvényalapoknál a Pioneer Magyar Alap végzett az élen, több mint 2,8 százalékos teljesítményével. Az ingatlanalapoknál az OTP konstrukciója vitte a prímet valamivel több mint 2 százalékos erősödésével, míg az első negyedév a kötvényalapokon belül a rövid alaptípusnak kedvezett: 2,25 százalékot ért el a Credit Suisse Bubor Plusz konstrukciója. A tengerentúli részvényalapok átlagosan 2,1 százalékos hozamot értek el az első negyedévben, ez jócskán elmarad 2006 utolsó negyed-évének 13 százalékos teljesítményétől. A közszolgáltató társaságok részvényeibe fektető alapok több mint 8 százalékos hozamot értek el, lehagyva a feltörekvő országokba invesztáló konstrukciókat, amelyek átlagosan 2,2 százalékkal tudták növelni értéküket. A kínai részvényalapok 3, míg a dél-amerikai alapok közel
5 százalékot hoztak.
