Eddig jól teljesít a BUX ETF

A hozam alakulását és a vagyonnövekedést illetően kedvezően értékelte a hazai értékpapírpiac első és egyetlen tőzsdén kereskedett befektetési alapjának, a BUX ETF-nek első fél évét Honics István, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, ám a tőzsdei forgalom még elmaradt a várakozásoktól. Az indexkövető befektetési alap vagyona ugyanis a kezdeti 1,144 milliárdól közel háromszorosára, 2,938 milliárdra kúszott fel bő hat hónap alatt – igaz, április közepén 3,8 milliárd forint is volt a nettó eszközértéke –, míg a teljesítménye mindössze 4 bázisponttal maradt el a BUX index 16 százalék feletti emelkedésétől. Ez azért komoly eredmény – magyarázta Honics István –, mivel az alap működésével kapcsolatos költségek, díjak összesen évi 54 bázispontra rúgnak, azaz fél évre vetítve 27 bázisponttal lenne indokolt alulmúlniuk a tőzsdeindex mozgását. Az, hogy ennél jobb teljesítményt értek el, annak köszönhető, hogy a portfólióban lévő értékpapírok kölcsönadásával is foglalkoznak, s az ebből származó bevételekkel kompenzálni tudják a kiadásaikat.

A BUX ETF-et elsősorban intézményi befektetők keresik, ráadásul a hazaiak mellett egyre több londoni, cseh és lengyel érdeklődő is feltűnt a színen, s időnkénti megmozdulásuk napi 1–200 millió forintos forgalommal párosult. (Az ETF napi forgalma egyébként 25-50 millió forint körül ingadozik.) Magánszemélyek részéről is van kereslet, bár többek számára hátráltató tényezőt jelent az adózási környezet, a részvényekkel szemben ugyanis a befektetési alapokon szenvedett veszteséget nem tudják leírni. Ez a szabályozás jövőre várhatóan megváltozna, ami lökést adhatna az ETF piacára is, hiszen a konstrukció a magyar részvényekbe való befektetés legolcsóbb változatát jelenti.

Likviditás szempontjából is jó helyezést ért el az értékpapír a BÉT-en forgó részvényekhez képest, azaz nagyobb mennyiséget is lehet adni-venni a BUX ETF-ből anélkül, hogy ez jelentős árváltozást idézne elő a piacon.

Ami a BUX várható alakulását illeti, optimista a szakember, hosszú távon is fantáziát lát a magyar részvényekben, miután a térség egyik legolcsóbb piacát testesítik meg, ám véleménye szerint a hazai papírok vonzerejét érdemben növelhetné, ha számottevően nőne a börzén forgó papírok száma. Az új tőzsdei bevezetések terén – a többi közép-európai országhoz hasonlóan – alapvetően az államnak kellene élenjárnia.

Az OTP Alapkezelő a tervek szerint a közép-európai régió vezető részvényeit tömörítő CETOP 20 indexszel készül bővíteni ETF palettáját, ám mint Honics István rámutatott: egyelőre vizsgálják, milyen költséggel, milyen hatékonysággal tudnák működtetni az alapot. A konstrukció megalkotása ugyanis összetettebb feladat lenne, hiszen három tőzsdén, három devizában kellene mozogniuk. Amennyiben zöld utat kapna a termék, úgy a várakozások szerint ez év végén vagy 2008 elején jelennének meg vele. FB