Kamatvágás: az MNB első fekete pontja?
Meglepőnek és inkonzisztensnek minősítették tegnap az MTI által megkérdezett elemzők a Monetáris Tanács elsöprő többséggel hozott döntését, amely szerint 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette hétfői ülésén a jegybanki alapkamatot. Az OTP Bank - amely júliusban nem vár további kamatvágást - a mostani kamatcsökkentést a jegybanki hitelesség megőrzése szempontjából minősíti aggályosnak. Meglepett a döntés - jelentette ki Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője azzal indokolt, hogy a jegybank korábban, így májusi kommentárjában is azt közölte, hogy több bizonyosságot szeretne látni az infláció, elsősorban a gyorsuló bérinfláció hátteréről. "Úgy gondoltam, hogy a Monetáris Tanács későbbre halasztja a kamatcsökkentést" - jelezte Nyeste Orsolya. Ráadásul a mostani döntés indoklása "nem egyezik a korábban közölt jegybanki véleménnyel" - tette hozzá.
Az MNB saját felmérésen alapuló bérstatisztikáját az elemzők nem ismerik, márpedig a mostani döntésben igen fontos szerepe volt - jegyezte meg az Erste Bank elemzője, s ugyanezt fogalmazta meg a CIB Bank elemzője is.
Bedesy Dániel szerint nehéz előre jelezni a jegybank várható döntését, "ha nem ismerjük azt a belső bérinflációs modellt, amit az MNB használ". Bedesy Dániel elmondta: a Monetáris Tanács mai közleményében megfogalmazott folyamatok - így az inflációs alapfolyamatot megragadó rövidbázisú szezonálisan kiigazított maginfláció az árstabilitással összhangban álló 3 százalékos szintre csökkent - már májusban is érzékelhetők voltak, s az sem számít újdonságnak, miszerint mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek. Inkonzisztens a mostani döntés, hiszen májusban a versenyszféra hasonló bérnövekedési dinamikája miatt nem változtatta a kamatot a tanács - mondta Barcza György.
A K and H Bank vezető elemzője "az MNB első fekete pontjának" minősítette a hétfői kamatcsökkentést, s úgy vélte, hogy a testület az erősödő forint miatti félelemtől is vezérelve döntött kamatmérséklésről. Továbbra is arra számítunk, hogy decemberre az alapkamat 7 százalék lesz - fűzte hozzá Barcza György. Az OTP Bank által kiadott elemzés megállapítja: a döntést követő kommentár a csökkentés legfőbb indokaként a munkaerő-piaci folyamatokat említette. Ezek szerint az MNB módszerével a fehéredési hatásoktól megtisztított áprilisi béradat rövid bázison immár lassulást mutat. A másik fontos tényező, hogy májusban még nem állt rendelkezésre a KSH első negyedéves "Munkaerő-piaci jellemzők" című kiadványa, amelynek adatai alapján az MNB stábja arra a következtetésre jutott, hogy a versenyszektor az alkalmazottak létszámának csökkentésén keresztül kezdett el alkalmazkodni a magasabb bérdinamikákhoz.
Az OTP Bank elemzői egyetértenek a leírt folyamatokkal, ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy ezen indokok alapján elérkezett-e az ideje egy kamatcsökkentésnek. Az MNB szakértői stábja a múlt hónapban megjelentetett inflációs jelentésében felvázolt alappályában számolt a foglalkoztatottak számának csökkenésével, és a prognosztizált 8,6 százalékos bruttó bérnövekedés teljesüléséhez is természetszerűleg szükséges a rövid bázison mért bérdinamikák lassulása. Így a megjelent adatok elsősorban az alappálya körüli bizonytalanságot csökkenthették, "azonban azzal kapcsolatban már szkeptikusak vagyunk, hogy egyetlen adat milyen mértékben képes egy 6-8 negyedévre előretekintő előrejelzés kockázati eloszlását tompítani" - áll az OTP Bank elemzésében. A mostani kamatcsökkentés leginkább a jegybanki hitelesség megőrzése szempontjából lehet aggályos, hiszen az elmúlt hónapban a monetáris tanács az alappályát övező jelentős bizonytalanságot, illetve a felfelé mutató kockázatok túlsúlyát jelölte meg a tartás indokaként - rögzíti az OTP Bank.
A pénzintézet elemzése szerint a közölt érvek eloszlatásához nem elégséges egyetlen pótlólagos adat, így egy augusztusi - inflációs jelentéssel is megtámogatott - kamatcsökkentés a jegybanki hitelesség szemszögéből kedvezőbb lépés lehetett volna. Elképzelhető azonban, hogy a kamatcsökkentés hátterében a forint árfolyamsávjának viszonylagos közelsége is szerepet játszhatott.
A döntéshozók hangsúlyozták, hogy további kamatcsökkentésre csak akkor nyílik mód, amennyiben az inflációs pályát övező bizonytalanságok tovább mérséklődnek. Ezért az OTP Bank júliusban nem számít további kamatvágásra, azzal a tanács megvárja az augusztusi inflációs jelentést, amelynek alapján a jövőbeni infláció alakulására vonatkozó kockázatok már nagyobb bizonyossággal zárhatók ki.
