Az OMV nem kopogott be a Mol ajtaján
Az olajtársaság vezérigazgatója szerint bár az OMV kifelé egyenrangú partnerséget hirdetett a Mollal, a valódi célja a felvásárlás volt, ez viszont nem szolgálja a részvényesek érdekét.
A Figyelőnek adott interjújában Hernádi Zsolt kifejtette: a Mol a részvényeseken kívül a tágabb értelemben vett érdekeltek, így az állam felé is felelősséggel tartozik a hazai olajfeldolgozás kapcsán, így nem csoda, hogy az OMV akcióját követően a hazai politikai elit egyöntetűen elítélően nyilatkozott a felvásárlási kezdeményezésről.
A vezérigazgató szerint még egy az Egyesült Államokhoz hasonló liberális gazdasági légkörrel rendelkező országban is megengedett a vétójog alkalmazása a nemzetbiztonsági szempontból fontos felvásárlásokkal szemben, egy ilyen típusú szabályozás életbe léptetése a Mol tekintetében is lényeges lenne, hiszen a szénhidrogén-ipar működése a lakosság jelentős hányadának életét befolyásolja.
Hernádi úgy vélte, az OMV-vel létrejövő fúzió akadályozta volna a piaci versenyt, emellett a hazai olajtársaság a vezérigazgató véleménye szerint hatékonyabban működik osztrák riválisánál, hiszen míg a Molnak saját részvényesei felé kell elszámolnia, addig az OMV-ben két állam is meghatározó tulajdonnal rendelkezik, így működése inkább egy vegyesvállalatéhoz hasonló.
A vezérizgató úgy vélte, bár a jelenlegi helyzetben segítséget jelentene, ha az állam is rendelkezne vállalati tulajdonhányaddal, az idáig elért eredményeket csak a privatizáció hozhatta meg.
A saját részvények felvásárlásáról Hernádi Zsolt úgy nyilatkozott: mindaddig folytatódik az akció, ameddig a vállalat vezetése annak leállításáról nem dönt. Kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a Mol vásárlási taktikája a cégben szerezhető tíz százalékos tulajdoni korlát kijátszását szolgálná, ugyanakkor biztos abban, hogy az intézkedéseket az OMV meg fogja támadni. Az olajvállalat a vásárlás mellett határozott időre kölcsön is ad részvényeket, többek között az OTP-nek és az MFB Investnek, amelyek elvileg ugyan továbbadhatnák azokat egy harmadik félnek, Hernádi szerint azonban jól felfogott érdekük, hogy ne tegyék, hiszen a lejáratkor a részvényeket vissza kell tudni adniuk.
Hernádi úgy vélte, az említett tíz százalékos vásárlási korlát a 2009-es, EU-konform szabályozás bevezetését követően érvényben maradhat, az Unió ugyanis csak az aranyrészvény intézményét nem tartja elfogadhatónak. A vezérigazgató szerint az 1995-ben bevezetett szabályozás hasznosnak bizonyul egy ilyen típusú vállalat esetében, hiszen megnehezíti a spekulánsok bekerülését a tulajdonosi körbe.
A vezérigazgató szerint a részvényesek is egyetértenek a saját részvények felvásárlásával, amellyel kapcsolatban már korábban megszületett a döntés, főként azért, hogy a társaság nagy mennyiségű, szabad pénzét felhasználva átalakítsák a vállalat tőkestruktúráját. Az átalakulás része az is, hogy „bekopogtattak” a horvát INA vállalathoz, bár Hernádi szerint nem feltétlenül cél a többségi tulajdon elérése.
Mint elmondta, a kivásárlás megakadályozására rendelkezésükre áll még az a kézikönyv is, amelyet korábban, éppen az OMV hazai piacra lépésekor dolgoztak ki a kritikus helyzetek kiküszöbölésére, azt azonban nem árulta el, hogy előkerült-e most is ez a bizonyos kézikönyv. A jelenlegi nézeteltérések ellenére Hernádi Zsolt nem tartja kizárhatónak az együttműködést az OMV-vel, hiszen erre korábban is volt példa, de megjegyezte, lehet, hogy „több jogászt fognak alkalmazni”.
A Mol vezére szerint azonban egy orosz együttműködés több előnnyel járna a társaság számára, részben ennek tudható be, hogy Hernádi egy ideje oroszul tanul, mert – mint mondja – „ha személyesen képviseli a céget, szereti érteni, amit körülötte beszélnek”.
