Itt az új tőzsdei csomag
Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök a javaslatcsomagról szóló tegnapi fórumon elmondta: felhívják a kormányfő figyelmét arra, hogy ma már több mint tízezermilliárd forint hazai megtakarítás sorsáról beszélhetünk, és nem mindegy, hogy ez hol és miként fial, mint ahogy az sem, hogy ez a jelentős összeg a hazai vállalatokat vagy a külföldieket segíti, és az sem, hogy ezen a lakosság évente egy-két vagy tíz-húsz százalék hozamot nyer.
A BÉT elnöke emlékeztetett arra: a kormány azt ígérte, hogy a még állami tulajdonban lévő vállalatokat vagy azok egy részét a tőzsdén privatizálják, de ezt az ígéretet eddig nem tartották be, sőt az FHB Jelzálogbankon kívül 1997 óta egyetlen egy állami céget sem vittek tőzsdére.
Szalay-Berzeviczy a hazai tőkepiac működését nehezítő négy fő probléma között említette, hogy az egykori állami vállalatok a magánosítás után zömmel külföldi tulajdonba kerültek, az anyavállalatok pedig külföldi börzéken vannak, és nem törekszenek a BÉT-en való megjelenésre. Problémaként emelte ki azt is, hogy fogynak a tőzsdén jegyzett vállalatok, a magas adó- és járulékterhek miatt a szürkegazdaságba húzó cégek nem vállalják a tőzsdei léttel járó transzparenciát.
A javaslatcsomag egyik újdonsága a tőke- és az ingatlanpiac közötti átjárhatóság megteremtése. Ennek lényege, hogy ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni az ingatlaneladás után azoknak, akik ezt a pénzt a nyugdíjpénztárukba, a nyugdíj-előtakarékossági számlájukra vagy hosszú távú befektetési számlára (HTB) fizetik be.
László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG magyarországi partnere a fórumon hangsúlyozta: ennek a javaslatnak a gyakorlatba ültetése semleges hatású lenne az adórendszer szempontjából, alig 2,5 milliárd forintos adóbevétel-kiesést okozna az államnak. Viszont akár tízszer vagy százszor is több pénz folyna be az államkasszába az ingatlanpiac élénkítésével járó illetékbevétel-növekedéssel, a felfutó és a számlaadásra kötelezett építőipar „fehéredésével”. A magyar munkavállalók azért nem mobilisak, nem költöznek oda, ahol munkahely lenne, mert a lakhatás nem biztosított, ám a megélénkülő ingatlanpiac segítene a munkavállalói mobilitáson is.
A javaslatok között szerepel a HTB bevezetése is. Lényege, hogy az ezen a számlán tartott részvénypiaci befektetések három év után adómentességet élveznének.
Cselovszki Róbert, a BSZSZ elnöke elmondta: erről már egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal, remélhetőleg jövőre ezt be is vezetik. Jaksity György, a BÉT volt elnöke, a Concorde befektetési ház igazgatója pedig a tőzsdén keresztüli privatizációval kapcsolatos mítoszokat igyekezett eloszlatni. Példaként említette: az OTP-hez a tőzsdén keresztüli, többlépcsős privatizációval kétszer annyi pénz folyt be, mint ha nem tőzsdén adták volna el a bankot. SA
