Közepes cégeket a tőzsdére
A szakember emlékeztetett arra: kiváló példák – többek között a Mol, az OTP, a Richter – igazolják, hogy a tőzsdei privatizáció milyen sikeres lehet mind az értékesítő tulajdonos-állam, mind a befektetők szempontjából.
A hazai magánvállalatok, amelyek már elérték a tőzsdei megjelenéshez szükséges méretet és fejlettséget, növekedésük finanszírozásához hitelek felvételét és nem a tőkepiacot választják, holott megfelelő szabályozási környezettel nemcsak az állami bevételek nőhetnének a „növekedési kényszer” alatt lévő tőzsdei vállalatok eredményéből, de a sokat emlegetett gazdasági átláthatóság is jelentősen javulhatna – emelte ki ugyancsak kritikusan Horváth Zsolt. Véleménye szerint jelentősen bővíthetné a hazai tőzsdei kínálatot, ha a ma még önkormányzati tulajdonban lévő, alapvetően tőkehiánnyal küzdő szolgáltató vállalatok a fejlesztésükhöz szükséges tőkét nemcsak hitelekből, hanem tőzsdei bevezetésen keresztül megvalósuló tőkeemelésekkel valósítanák meg, és az ehhez szükséges szabályozói környezet mielőbb kialakulna.
A hazai középvállalatok – sokszor pesszimizmussal emlegetett – tőzsdei megjelenése lehet az áttörés a BÉT és magyar tőkepiac fejlődésében – vélekedett a szakember –, hiszen a kínálat bővülésével megnyílik a lehetőség a hazai intézményi és magánbefektetők számára, hogy speciális helyi ismereteiket kamatoztassák. Az elmúlt 6-8 hónap árfolyam-növekedése ebben a szegmensben – amely a BÉT középvállalati indexének, a BUMIX-nak a tőzsdei átlagot meghaladó emelkedésében is megmutatkozott – pedig jó alapot teremthet mindehhez. Tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a KBC Securities Magyarországnál mint regionális szereplőnél komoly lehetőséget látnak a térségben több piacon, köztük a Magyarországon is jelen lévő külföldi vállalatok BÉT-re történő bevezetésében vagy másodlistázásában.
A másik sokat emlegetett problémakör – hangsúlyozza a szakember – a befektetői kultúra fejletlensége. A lakossági megtakarítások meghatározó hányada még ma is rövid távú, reáljövedelmet nem termelő formákban áll. Ezen a helyzeten csak igen erőteljes felvilágosító-oktató munkával lehet és minél gyorsabban kell is változtatni.
Csak hogy ennek nagyságrendje érzékelhető legyen – mutatott rá a vezérigazgató –, több mint 6000 milliárd forintról van szó, és nagyon nem mindegy, hogy ennek az összegnek mekkora hányada finanszírozza a magyar gazdaságot, a magyar vállalatokat. Ezért kiemelten fontos, hogy a lehetőségekhez mérten minél több, a hosszú távú megtakarításokat ösztönző konstrukció – mint például a nyugdíj-előtakarékossági számla vagy a nyugdíjpénztárak befektetési politikájáról szóló szabályozás – segítse a piac fejlődését.
Horváth Zsolt véleménye szerint a BÉT által megkezdett, ma mintegy 50-60 középiskolában zajló, pénzügyi ismereteket oktató program kiterjesztése, a tantervbe történő beépítése sürgető, elodázhatatlan feladat. VG
