Az idén sincs baj a hitelekkel
Pedig az év elején – elsősorban a kormány megszorító intézkedései eredményeképp – még nagyon óvatosan nyilatkoztak a bankok. Egyes szereplők nem zárták ki az egy számjegyű hitelállomány-emelkedés lehetőségét sem, de az optimistábbak is a növekedési dinamika érezhető csökkenése mellett voksoltak.
A statisztikai adatok azonban rácáfolnak az előzetes aggodalmakra: bár az egyre magasabb bázis miatt a százalékos bővülési ütem némileg lassul, a hitelfelvételi kedv drasztikus visszaeséséről nem lehet beszélni.
Az MNB statisztikái szerint az idei első fél évben nőttek a személyi és az áruvásárlási kölcsönök állományai, legjobban pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelek fogytak. Ez év júniusában ezen kölcsönök állománya több mint 901 milliárd forint volt, januárban alig 780, egy éve pedig 635 milliárd.
A megtakarításokat illetően ugyanakkor már pontosabban jósoltak a bankok, hiszen alig emelkedő vagy csökkenő betétállományokkal számoltak 2007-re. A háztartásokéiban valóban alig van mozgás, sőt, a forintbetétek értéke mérséklődött is az utóbbi hónapokban. A pénzügyi felügyelet statisztikái szerint a belföldi forintbetétek állománya január óta ha lassan is, de folyamatosan csökken. Év elején 4058, májusban 4014 milliárd forint volt az értékük. (A tavalyi kamatadóhajrában kötött és most lejáró egyéves lekötések meghosszabbítása viszont az állományok bővülését hozhatja a következő néhány hónapban.)
Emellett nem veszítenek népszerűségükből a deviza-, elsősorban a svájci frankban felvett kölcsönök sem.
Sebestyén István, az MKB Bank stratégiai és üzletpolitikai szakterületének igazgatója úgy látja, tavaly ilyenkor még nagy volt a bizonytalanság abban, a lakosság hogyan reagál: drámaian visszafogja a hitelfelvételt vagy élethelyzetének nehezebbá válására áthidaló pénzügyi-finanszírozási megoldásokat választ majd. A lakossági hitelezés 2007-ben csökkenő dinamikával, de minden szereplőt meglepő mértékben mégis tovább emelkedett. Nőttek a fogyasztási, a svájci frankban felvett lakás- és szabad felhasználású jelzálogkölcsönök állományai. Az egyes lakossági hiteltermékek kockázata közötti olló azonban még szélesebbre nyílt – tette hozzá.
Hasonló képről számol be a K&H lakossági hitel- és tranzakciós szolgáltatások főosztályának igazgatója, Florova Anna is. Mint mondja: valóban nem esett vissza a hitelfelvételi kedv a megszorítások nyomán, emellett ő is megerősíti, a kölcsönök növekedési üteme kisebb, mint az előző években. A bankok a nagy verseny hatására lazítanak a feltételeken, így nagyobb célközönség számára teszik lehetővé a hitelfelvételt, ezért nem egyértelmű az összefüggés a volumenek növekedése és a hitelfelvételi kedv között. A legnagyobb sláger az idén szerinte is a szabad felhasználású jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsön, amely valóban utalhat a megszorítások idején szinten tartandó fogyasztások finanszírozási célzatú hitelfelvételére. Az új kihelyezések kétharmadát az ilyen típusú kölcsön teszi ki. A K&H-nál a személyihitel-állomány a lakáskölcsönhöz viszonyítva kétszer akkora ütemben nőtt az idén a tavalyi év hasonló időszakához képest.
Schenk Tamás, az OTP Bank üzletpolitikai és közgazdasági igazgatóságának igazgatója szerint a megszorítások hatása szintén két lehetséges utat vetített elő. Az egyik szerint a gazdasági növekedés lelassulása, a reálbérek visszaesése nyomán a lakosság jövőképe olyannyira pesszimista lesz, hogy visszafogják a fogyasztásukat, nem mernek jövőbeli kötelezettségeket vállalni. A másik szerint a megszorítások kommunikációjában nagy hangsúlyt kap az átmenetiség, és a lakosság a szűkebb esztendőkben az alacsonyabb bért hitelekkel igyekszik kiegészíteni, hogy fogyasztását szinten tarthassa, kisimíthassa, majd a következő, jobb években visszafizesse adósságát. Nemzetközi példa mindkét lefutásra akadt.
Az első fél év alapján a második lehetőség lett erősebb. A bérek csökkenése kisebb lett a vártnál. Így az elemzők által egykor vakmerően optimistának tartott tavaly szeptemberi előrejelzés, amely nem a hitelkereslet teljes összeomlását, csak 30 százalékos visszaesését valószínűsítette, mára pesszimistává lett. Ma az OTP Banknál úgy látják, az ez évi lakossági nettó hitelfelvétel a GDP arányában jó eséllyel eléri az előző évi 5,2 százalékot. A lakossági kölcsönök bővülési üteme pedig inkább a bázishatás és az erős forint miatt maradhat el a 2006-os 25 százaléktól. VV
Öt éve jött a rekordbővülés
A háztartások hitelállomány-növekedésének üteme öt évvel ezelőtt érte el a csúcspontját: 2002 decemberére több mint kétharmadával emelkedett a szektornál lévő kölcsönök mennyisége az egy évvel korábbihoz képest.A növekvő bázis miatt azután ez az ütem fokozatosan csökkent, de még tavaly is több mint negyedével sikerült túlszárnyalniuk a bankoknak az előző év végi értéket.
Az idén – feltételezve, hogy az első félévinek megfelelő bővülés jön az év második részében is – 18 százalék körüli emelkedés lenne jósolható: ennél viszont jóval kedvezőbb lehet a végeredmény, hiszen a második fél év többnyire erősebb a hitelkihelyezés szempontjából, és növelheti az állományt a forint árfolyamának gyengülése is.
A növekvő bázis miatt azután ez az ütem fokozatosan csökkent, de még tavaly is több mint negyedével sikerült túlszárnyalniuk a bankoknak az előző év végi értéket.
Az idén – feltételezve, hogy az első félévinek megfelelő bővülés jön az év második részében is – 18 százalék körüli emelkedés lenne jósolható: ennél viszont jóval kedvezőbb lehet a végeredmény, hiszen a második fél év többnyire erősebb a hitelkihelyezés szempontjából, és növelheti az állományt a forint árfolyamának gyengülése is.-->
