Az OMV nem zárja ki további Mol-részvények vásárlást, a cél a baráti egyesülés marad
Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern részesedése 18,9 százalékra nőtt a nyár elején a Mol-ban, és a jövőben sem zárható ki, hogy kis mennyiségben további részvényeket vásárol megfelelő áron a piacon - jelentette ki Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója csütörtökön az MTI-nek. Korábban a cégnél 18,6 százalékos részvényhányadról szóltak.
A vásárlások még júniusban történtek. A vállalat féléves eredményének közzététele alkalmából adott interjújában a vezérigazgató ismételten megerősítette, hogy az OMV "strukturált tárgyalásokra", baráti egyesülésre törekszik a magyar konszernnel, olyan helyzet kialakítására, amelyből "mindkét fél nyertesen jöhet ki". Arra a kérdésre, hogy mi veheti rá a Mol vezetését és a magyar kormányt eddigi elutasító álláspontjának megváltoztatására, azt válaszolta: meggyőződése, hogy elsősorban a piacon tapasztalható növekvő verseny és az energiaágazatban lezajló konszolidációs folyamat fogja kikényszeríteni a szövetséget. Úgy véli, ha túl tudnak lépni az "érzelem fűtötte vitán", pusztán a tényekre támaszkodva bizonyosan sikerül majd megoldást találni, amely előnyös lesz minden érintettnek, a részvényeseket is beleértve. Jelenleg azonban nem folynak egyeztetések a Mol-vezérkarral.
Tisztázta, hogy az a 5,94 százaléknyi Mol-részvénycsomag, amelyet a Bank Austria Creditanstalt AG (BA-CA) közvetítésével vásárolt a nyár elején, és a banknál volt letétbe helyezve, részét képezi a csaknem 19 százalékos pakettnek. (Egy másik nyilatkozatában azt mondta: az OMV-nak nem áll szándékában, hogy részesedését 25 vagy 33 százalékra növelje a magyar cégben, a részvényhányad fokozatos, "lopakodó" emelésével érve el az átvételt.) Közölte, hogy a cég jelenleg nem tervez jelentősebb beruházásokat Magyarországon, hanem a már létrehozott, a piaci forgalom 14-15 százalékát kitevő, szerinte hatékonyan működő szolgáltatások minőségét kívánja tovább javítani.
Ami az OMV fejlesztési stratégiájának fő célkitűzését illeti, Ruttenstorfer kifejtette, hogy az főképpen a feltárás és a termelés bővítésére irányul az eszközölt kapacitások kihasználásával. A jelenlegi napi 322 ezer hordós olajkitermelést 400 ezerre, sőt a továbbiakban félmillióra szeretnék növelni. A finomítás területén elsősorban Közép- és Délkelet-Európában tervezik a tevékenység felfuttatását, Németországtól egészen Törökországig. Hasonló bővítést irányoztak elő a gázágazatban is, a mostani, évi 14 millió köbméternyi termelést 20 millióra kívánják emelni. - Az a véleményünk, hogy az olaj- és gázágazatban tovább folytatódik a konszolidáció Közép- és Délkelet-Európában - mondta, utalva arra, hogy már csak egy olyan ország van, ahol a privatizáció még nem zajlott le: Szerbia. Szerinte nemcsak Oroszország részéről, hanem nyugatról is jelentős versenypiaci nyomás fog nehezedni a térség cégeire, ami fokozza az összefogás szükségességét, hogy olyan erős olaj- és gázipari formációk jöjjenek létre, amelyek képesek felvenni a harcot.
Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Oroszország felajánlotta Ausztriának, csatlakozzon a tervek szerint orosz-olasz együttműködésben megépülő, Déli Áramlat nevű gázvezetékhez, amely a Fekete-tenger alatt szállítana gázt Oroszországból Európába, Ruttenstorfer kijelentette: az OMV üdvözöl minden kezdeményezést, amelynek segítségével növelni lehet a földrész, elsősorban Közép- és Délkelet-Európa gázellátását. Egyben leszögezte, hogy az OMV továbbra is elkötelezett marad a Kaszpi-tenger térségében fekvő gázmezőket Európával összekötő, Oroszországot elkerülő Nabucco-vezeték kiépítésére létrehozott, általa vezetett konzorcium mellett, még ha egyéb megoldások is érdeklik.
