Lemaradva Európától

Illeték. A hazai ingatlanlízing meglehetősen szerény szeletet hasít ki a teljes lízingállományból (az aránya – a hiteljellegű finanszírozástól megtisztítva – 6,5 százalék a 17,4 százalékos európai átlaggal szemben), ám szakértői vélemények szerint ennek az ingatlanfinanszírozási formának a népszerűbbé válásához az illetékszabályozás átalakítására van szükség mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben. A kedvező szabályozási változások révén növekedne a lízing aránya, ráadásul a külső finanszírozás bővülése mellett is stabil maradna a finanszírozási rendszer – véli Kiss Zoltán, a hazai ingatlanlízing-piac harmadik legnagyobb szereplőjének, a Hypo Alpe-Adria Leasingnek a vezérigazgatója.

A kis- és középvállalati szektorban – ahol kulcsszerepe lenne az ingatlanlízingnek – a meglévő (visszlízing), illetve a vásárolni kívánt (részletre vétel) telephely finanszírozása esetében, tehát az ingatlan tulajdonosváltásainál 10-10 százalékos illetékteher fizetendő, ez gyakorlatilag minimalizálja a lízingfinanszírozás esélyeit. Ez azt jelenti, hogy a visszlízingnek a hitelhez viszonyítva minimum 12 (amennyiben a lízingcég rendelkezik a 2 százalékos kedvezménnyel), kedvezőtlen esetben 20 százalék a felára. Jóllehet pont ez a forma lehetne a szabad felhasználású jelzáloghitelek tökéletes és biztonságos alternatívája a bankcsoportok számára – mutatott rá Kiss Zoltán. Fontos kiemelni, hogy ingatlan lízingcégen keresztüli vásárlásakor, tehát nem visszlízing esetében a felár a hitelhez képest első ránézésre kedvező, 2 százalék. A forma azonban mégsem terjed el, ugyanis hiába kerül tulajdonba a lízingcég – csökkentve a finanszírozási kockázatot –, ma már a kkv-finanszírozás során nem olyan mértékűek a marzsok, hogy a kockázatcsökkenéssel együtt járó alacsonyabb finanszírozási teher kompenzálja a duplán jelentkező illetéket.

A vállalkozásoknak a külső finanszírozás fedezetére a legfőbb eszköze a saját ingatlanja, ám az elmúlt öt évben felfutott kkv-hitelezésben rejlő lehetőségek mérséklődni látszanak, hiszen a bankok hitelkockázata sem növelhető egy bizonyos határon túl – osztotta meg tapasztalatait a Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója. Az ingatlanlízinget és a hitelt összehasonlítva ugyanakkor az látható, hogy a finanszírozó tulajdonosi pozíciója a fedezethez képest jelentősen kedvezőbb, hiszen egy felszámolási eljárásban sokkal nehezebben érvényesítheti az érdekeit a hitelező (még első ranghelyi jelzálogjog esetében is), mint a bejegyzett tulajdonos. Éppen az előbbiek miatt az ingatlanlízing finanszírozási szerepe a kkv-szektorban lényegesen nagyobb lehetne – tette hozzá –, ha az illetékszabályozás figyelembe venné a lízing sajátosságait, és nem okozna 2–12 százalékos lépéshátrányt.

Az információk szerint a Magyar Lízingszövetség megkezdte az egyeztetést a megfelelő hatóságokkal a lízingcégek „tulajdonszerzéséhez” kapcsolódó illeték ügyében. A szakma gyors reakciót vár, hiszen a jelzálog-hitelezési piacon kialakult kockázatok mérséklésére lenne szükség, ennek nem úgy kell megvalósulnia, hogy a bankok visszafogják a kkv-szektor finanszírozását, hanem oly módon, hogy a korábbi években megszokott lendülettel haladhatnak, csak már nem feltétlenül hitel-, hanem a kockázat szempontjából lényegesen kedvezőbb lízingformában. VG