Állampapír: senkinek nem kell már a BMÁP, mindent visznek a piac új sztárjai - feje tetejére állította a piacot az ÁKK átalakítása
Egyre tisztábban látszik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) lakossági állampapírpiaci átalakításának drasztikus hatása a heti értékesítési adatokon: az ÁKK friss számai szerint a 42. héten 80 milliárd forint értékben fogytak kötvények a lakossági választékból, nagyjából fele akkora volumenben, mint egy héttel korábban. A lakossági állampapírpiac forgalma azonban még mindig köröket ver a kínálat átrendezése előtti hetekre, amikor a 40 milliárd forintos heti érdeklődés is nagy szónak számított.
A FixMÁP tarol, a BMÁP szédületesen visszaesett: alaposan átalakul a hazai lakossági állampapírpiac
A 42. heti forgalmi lista az alábbiak szerint alakult:
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), 45,8 milliárd forint, közel 45 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző héten.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), 20,9 milliárd forint, 22 milliárd forinttal kevesebb, mint egy hete.
- Kincstári Takarékjegy (KTJ), 10,1 milliárd forint, 0,4 milliárd forinttal több, mint a 42. héten.
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), 2,9 milliárd forint, több mint 4 milliárd forinttal kevesebb, mint egy héttel korábban.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), 0,3 milliárd forint, 160 millió forinttal kevesebb, mint a megelőző héten.
A friss adatokból egyértelműen látszik, hogy
- a BMÁP a várakozásoknak – és a kibocsátó céljainak – megfelelően rohamosan veszít vonzerejéből, immáron második hete csak a lista harmadik helyére fér fel, folyamatosan csökkenő értékesítési volumennel,
- a MÁP Plusz lett az átalakítás legnagyobb nyertese, a lista második feléről az élmezőnybe küzdötte fel magát a sávosan emelkedő kamatot fizető papír,
- a FixMÁP dominanciája pedig megtörhetetlennek tűnik, az évi 7 százalékos hozamot biztosító állampapír köröket ver a lista többi helyezettjére, lévén nagyobb forgalmat generál, mint az ötös fogat többi versenyzője – együttesen.
A fix kamatozású állampapírokat veszik a magyarok
Az Államadósság Kezelő Központ október elejével rajzolta át szinte teljes egészében a hazai lakossági állampapírpiaci kínálatot, az átalakítás célja a fix kamatozású papírok keresletének növelése volt a változó kamatozású kötvények forgalmának kárára. Az ÁKK célja, hogy mind a lakosság, mind a költségvetés biztos kamatokkal tudjon számolni állampapírpiaci ügyletei során, így egyik félnek sem kell váratlanul megugró vagy visszaeső kifizetésekkel számolnia.
Az átalakításból éppen ezért a FixMÁP és a MÁP Plusz jött ki a legjobban,
hiszen előbbi 0,5, utóbbi 0,75 százalékponttal megnövelt kamatozással tért vissza a keresletbe október elejével. A két nagy vesztes pedig az egyik eddigi favorit, a BMÁP, valamint a korábbi, de fényéből már ezt megelőzően is nagyságrendeket vesztett PMÁP, mely papíroknak alaposan megnyirbálták a kamatprémiumát, így szinte minden vonzerejüket elvesztették a jelenlegi kínálatban, ismerve napjaink inflációs környezetét.
A jelenlegi felállás szerint a FixMÁP és a MÁP Plusz egyaránt 40 százalékos hozamot biztosít öt évre a befektetők számára – arról, hogy ez mennyire elég egy ilyen hosszú időtávon, alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
Állampapír: mire elég a 40 százalékos hozam öt évre? Ezekkel a befektetésekkel verhető lehet a FixMÁP
Az elmúlt öt évben jó pár eszközzel lehetett überelni az új állampapír-kínálat favoritjait, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy azok jobb vételnek számítottak volna. Így érdemes mérlegelni az állampapírok és az alternatív vételek között.
