MNB-alapkamat: várt kompromisszum, de hamarosan enyhíteni kell

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési csoport felzárkózó piacokért felelős főközgazdásza a döntés bejelentése után az MTI-nek azt mondta: "sok más jegybankhoz hasonlóan" az MNB is úgy döntött, hogy nyomatékot ad a hosszú távú inflációs cél melletti elkötelezettségének e "jelképes mértékű" kamatemeléssel.

Ebben az intézkedésben "semmi olyan nincs, ami döntően megváltoztatná a (pénzügypolitikai) kondíciókat ... nagyon nehéz azonban egy jegybanknak tétlenül ülnie, és elfogadnia az inflációs várakozások emelkedését, a pénzügypolitikai környezettel kapcsolatos növekvő aggodalmakat ... (a hétfői kamatemelés) erre adott válasz", fogalmazott a londoni szakértő.

Arra a felvetésre, hogy a Cityben több elemző, recessziós aggodalmak miatt, szükségtelennek tartja a magyarországi jegybanki szigorítást, Sueppel azt mondta: ha egy jegybank nem hajtja végre az inflációs várakozások kordában tartásához szükséges kamatemeléseket a növekedési félelmek miatt, az a jegybank elveszti hitelességét.

A központi banknak nem elsődleges felelőssége a növekedés generálása, elsődleges felelősségi körébe az áremelkedés stabilizálása és a pénzügyi stabilitás biztosítása tartozik. E célnak megfelelően szigorítania kell, ha az inflációs cél átlépésének kockázata látszik, fogalmazott a BlueCrest Capital Management vezető elemzője.

Sueppel szerint ugyanakkor jó esély van arra, hogy a magyarországi jegybanki kamatszint hamarosan tetőzik. Az év közepéig még széles bázisú további globális árnyomás fog hatni, és a kamatszint várhatóan 8,50-8,75 százalékig emelkedik. Azonban az erős forint, valamint az élelmiszer-komponensben belépő bázishatások révén a teljes kosárra számolt magyarországi infláció stabilizálódik, majd csökkenésnek indul, és a második félévtől "nagyon gyorsan el kell majd gondolkodni a kamatpálya visszafordításáról", mondta a szakértő.

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza ugyanakkor már a hétfői kamatemelést is szükségtelennek nevezte. Az MNB-nél nyilvánvalóan az a meggyőződés, hogy erősíteni kell a hitelességet, mert az ellátási oldali tényezők jelenleg nem segítik a 3 százalékos inflációs cél teljesítését, a kamatemelés azonban "nem tesz jót a reálgazdaságnak ... csak tovább hosszabbítja a nagyon gyenge gazdasági teljesítménnyel jellemzett időszakot".

Ez még mélyebb és még elhúzódóbb negatív kibocsátási rést eredményez, önmagában korlátozva a kereslet vezérelte inflációs nyomást a következő hónapokban, mondta az elemző.

Dybula szerint ebben a környezetben a kamatemelés további problémákat fog okozni az átfogó makrogazdasági stabilitás szempontjából.

A hétfői döntés előtt többségben voltak a londoni elemzői közösségben a szigorítást várók, a várt kamatemelés mértékéről és a későbbi kamatpályáról azonban eltérőek voltak a vélemények, és több citybeli elemző vélekedett úgy, hogy hiba lenne ismét kamatot emelni.

Ez utóbbi állásponton volt a nagy londoni házak közül például a Merrill Lynch. A cég múlt heti előrejelzése változatlan, 8,00 százalékon tartott kamatot jósolt hétfőre, azzal, hogy a magyar jegybanknak a márciusi fél százalékpontos szigorítás után most nem kellene emelnie, tekintve a forint "meredek" erősödését az euróhoz képest, valamint a vártnál kisebb márciusi inflációt.

Emellett a magyar gazdaság "a stagflációval flörtöl", és a "példátlanul" széles - a GDP-érték arányában 3 százalékos - negatív kibocsátási rés, valamint a kedvező bázishatások miatt a Merrill Lynch elemzői arra számítanak, hogy a fogyasztóiár-infláció éves üteme 2008 végéig 4 százalék környékére zuhan, és 3 százalékra 2009-ben.

Az agresszív magyarországi pénzügypolitikai szigorítást váró citybeli házak között van ugyanakkor a Goldman Sachs, amelynek jelenleg érvényes előrejelzése szerint a következő három hónapban 9 százalékra emelkedik az MNB-kamat. A cég elismeri, hogy ez még a piac által árazottnál is agresszívabb előrejelzés.

A ház londoni elemzői szerint azonban már a januári béremelkedési adatok is kellemetlen meglepetést hoztak az MNB-nek, és szerepük volt a márciusi kamatemelésben. A jegybank ezután lassulásban reménykedett, de februárban további gyorsulás következett.