Parajdi sóbánya katasztrófája: itt a vége, megkezdődtek a tömeges kirúgások – elszabotálták a románok a helyreállítást
A székelyföldi lap online kiadásában hétfőn megjelent írás szerint a Salrom korábban leváltott, de még tisztségben lévő igazgatója a vállalat által jövőre tervezett elbocsátásokról és végkielégítésekről nem adott tájékoztatást, mint mondta, erről még nem született vezetőtanácsi döntés — közölte a szekelyhon.ro.
A Salrom igazgatója egy héttel korábban a Székelyhon.ro hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy decemberben a parajdi kirendeltség 62 alkalmazottját küldték március végéig tartó kényszerszabadságra.
Erre az időszakra a vállalat havonta biztosítja számukra az alapbérük 80 százalékát
— mondta. Arról is beszámolt, hogy 2026 áprilisában és májusában egy személlyel többet, 63 alkalmazottat küldenek kényszerszabadságra. Az igazgató a döntést gazdasági okokkal indokolta, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak Parajdon már sem a sókitermelésből, sem a turizmusból nem származik bevétel. Mint közölte, jelenleg a 131 alkalmazottból 69-et foglalkoztatnak és további átszervezéseket is terveznek.
Végkielégítéssel távoznak a dolgozók
Ezek során alkalmazottakat bocsátanának el, akiket azonban végkielégítésben részesítenének a vállaltnál eltöltött évek függvényében. Az erre vonatkozó döntést még jóvá kell hagynia a Salrom vezetőtanácsának, majd a részvényesek közgyűlésének, csak ezután szolgálnak informsációkkal róla - tette hozzá. A Hargita Népe hétfői írásában az elárasztott parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patakon épített és hónapokkal ezelőtt elkészült csővezeték átvételéről is kérdezte a Salrom vezetőjét. A
A Parajdi sóbánya katasztrófája: új csapás történt, még az elsőnél is súlyosabb – a székely település megszűnt létezni a világ számára
Élet a Parajdi bányaomlás után
Constantin Dan Dobrea elmondta, hogy a munkálatok átvételéhez a helyi hatóság és az építési felügyelőség képviselőiből álló bizottság láttamozására várnak. Arról is beszámolt, hogy a patak eltereléséhez szükséges betonmeder építése új közbeszerzési eljárás tárgyát fogja képezni. Közölte:
a projektnek összhangban kell lennie a hidrológiai szakértői vélemény következtetéseivel, és megvalósításához a vízügyi hatóság jóváhagyására is szükség van.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A szakértők is kimondták: ennyi volt, vége a parajdi sóbányászatnak
Serfőző Antal hidrogeológus, a sóbányák revitalizációjával is foglalkozó GeoGold vállalatok társalapítója úgy vélte, hogy
földtani kutatásokkal és a jelenségek folyamatos monitorozásával meg lehetett volna előzni a tragédiát.
Kételyének adott hangot azt illetően, hogy az elárasztott tárnákból újra sót lehessen kitermelni.
Azt valószínűsítette, hogy a víz sókioldása által a bányászattal kialakított üregek mellett a mélyben új üregrendszer is létrejöhetett. Elmondta: a parajdi sódiapír (a felszín felé nyomuló hatalmas sótest) egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül folyamatos a talajvíz beáramlása. Közölte: a bányán átfolyó víz útját vízfestéssel és a robottechnika alkalmazásával lehetne tisztázni. A szakértő azt is problémásnak tartotta, hogy a Hargita megyei településen a só mellett metángáz is van a mélyben.
