Hatalmas ugrás az "előszobából" - A szlovákoknak sikerül!

Az Eurostat adatai szerint a négy maastrichti kritérium közül a GDP-arányos államháztartási deficitre vonatkozó 3 százalékos mértéket Szlovákia már 2003-ban teljesítette, igaz 2006-ban a hiány 3,6 százalékra ugrott, de tavaly ismét 2,2 százalékra mérséklődött.

A 60 százaléknál kisebb adósságráta nem okozott gondot Szlovákiának, hiszen még a legrosszabb évnek számító 2000-ben is csak a GDP 49,9 százalékára rúgott az államadósság, amelyet 2004-re 43 százalék alá szorítottak, s tavaly már csak a GDP 30 százaléka volt.

A hosszú távú kamatok szintje 2007-ben 4,5 százalék volt Szlovákiában, így jóval a 6,4 százalékos maastrichti követelményeknek megfelelő szint alatt áll. Sokáig úgy tűnt, hogy Szlovákia az inflációs kritériumon bukhat el, mivel még 2006-ban is 4,3 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést mértek az országban.

Az euró övezeti tagság feltétele, hogy a megelőző időszakban a jelölt országban az infláció tizenkét havi mozgó átlaga legföljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagországban mért szintet.

 Az EU statisztikai hivatala szerint a három legkisebb mozgóátlagot kimutató tagország átlaga a márciussal zárult tizenkét hónapban 1,7 százalék volt, a referenciaérték tehát 3,2 százalékra emelkedett a februári 3,1 százalékról. Szlovákiában 2007-ben sikerült jelentősen leszorítani az inflációt, s 2008 márciusában a megelőző tizenkét hónap átlaga 2,2 százalékot mutatott, vagyis az ország kényelmesen a referenciaértéken belül maradt. Szlovákia euróövezetbe vezető útjának építőköveit a két egymást követő Dzurinda-kormány rakta le.

 Elemzői körökben ugyanis a kilencvenes évek végén és a 2000-es évek elején Szlovákia szinte reménytelennek számított.2000-ben évi 1,4 százalékos gazdasági növekedés mellett az államháztartás GDP-arányos deficitje 12,2 százalék volt, miközben az infláció meghaladta a 12 százalékot.

Az országról alkotott kép megfordítását célzó erőfeszítések a kemény költségvetési politikában, a jóléti rendszerek masszív lefaragásában, valamint a visegrádi régióban szokatlanul radikális adóreformban mutatkoztak meg. A célt elérték, de politikai árat is meg kellett fizetnie a Dzurinda-kabinetnek, mert főként a megszorító intézkedések hatására elvesztette a 2006-os választásokat.

A költségvetési konszolidációs programot - amely sok hasonlóságot mutat a 2006. évi magyarországival - Szlovákia már a 2004. évi EU-csatlakozás előtt megkezdte. A kiadásokat visszafogó intézkedések 2003-ban léptek életbe, az átfogó adóreform 2004-ben, a nyugdíjreform pedig 2005-ben zajlott le. A kiadások visszafogása elsősorban a szociális ellátásokon és juttatások lefaragása révén valósult meg: csökkentették a családi pótlékot, szigorúbb regisztráción mentek át a munkanélküliek.

 Az egészségügyi reform a - azóta visszavont - vizitdíj bevezetését, illetve az egészségügyi ellátóhelyek csökkentését, azaz kórházak és rendelőintézetek bezárását jelentette. Megemelték a nyugdíjkorhatárt és 2005-től bevezették a tőkefedezeti rendszert. A hatósági árak 2003. évi megemelése nyomán a támogatások visszaszorultak. A 2004-ben bevezetett, a GDP fél százalékát érintő adóreform a bevételi oldalt érintette. Lényege a 19 százalékos egykulcsos személyi és társasági adó bevezetése volt a korábbi 10-38 százalék közötti személyi és 25 százalékos társasági adó helyett.

Az áfa-kulcs ugyancsak 19 százalékos lett a korábbi 14 és 20 százalék helyett. Az osztalékadót eltörölte a kormányzat, de csaknem valamennyi adómentességi jogcímet megszüntette.

Az intézkedések nyomán 2003-ban és 2004-ben megugrott az infláció, 2003-ban a jövedéki adóemelések miatt megnőttek, de a 2004-es adócsökkentés következtében újra csökkentek az államháztartás bevételei. A makrogazdasági adatok azt is mutatják, hogy a kiigazító és gazdaságélénkítő intézkedések csak késleltetve fejtették ki kedvező hatásukat a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedésére.

A munkanélküliség Szlovákiában látványosan csökkent az utóbbi években, amíg 2004 februárjában 16,5 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, addig 2008 februárjára a munkanélküliek aránya 7,8 százalékra csökkent, ez már kisebb a 8 százalékos első negyedévi magyarországi mutatónál. A reformlépések hatására 2007-ben a költségvetés kiadásai a GDP 37 százalékára csökkentek, a bevételek pedig a GDP 35 százalékát tették ki - olvasható az Eurostat legfrissebb, április 28-i jelentésében.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy miközben Szlovákiában 2007-ben 2000-hez képest a kiadásokat GDP arányosan 13 százalékponttal sikerült lefaragni, addig a bevételeknél a csökkenés csak 4 százalékpont volt. A bevezetett reformok nyomán Szlovákia gazdasági növekedése már 2004-ben 5 százalék fölé került, 2006-ban 8,5 százalékra, tavaly pedig 10,4 százalékra ugrott.