Óriási baj készül a szomszéd gazdaságban, most még szépen tartják magukat, de ketyeg a bomba

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) problémája és a belpolitikai feszültségek mellett további kockázatok is jelen vannak az országban, de a szerb gazdaság a jelek szerint mégis bővülni tudott. 

Az évet jó eséllyel 1 és 2 százalék közötti növekedéssel zárja. A makrogazdasági mutatószámok a felmerülő gondok ellenére nem tekinthetőek rosszaknak. Szerbia bruttó hazai terméke már a harmadik negyedév végén, 2025 januárja és szeptembere között, reálértéken mintegy 2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. 

Az IMF is optimista a szerb gazdaság jövőjével kapcsolatban, de erősek a kockázatok

• A növekedés legfőbb hajtóereje az ipari termelés volt. 
• Szeptemberben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. 
• A feldolgozóipar az augusztusi kismértékű visszaesést követően szintén erősödött. 
• A feldolgozóipar teljesítményében a pancsovai finomító részaránya általában 5-7 százalék közötti szinten volt – már amíg működött. A leállás szinte bizonyosan megmutatkozik majd a nemzetgazdasági adatokban. 

Közel három hónapja nem érkezett egy csepp kőolaj sem a finomítót az adriai tengeri terminállal összekötő vezetéken, maga a finomító pedig lassan egy hónapja nem üzemel. Ahogyan a Világgazdaság is folyamatosan beszámol róla, a Mol is a potenciális vásárlók között van, amennyiben az oroszok mégis úgy döntenek, kiszállnak. 

Szerbia további gazdasági növekedését jelzi előre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, annak ellenére, hogy belföldön és globálisan is kihívásokkal teli lehet az elkövetkező időszak. Az IMF delegációja az év vége előtt Szerbiában vizsgálódott. 

A látogatás végén azt az igen optimistának tekinthető meglátásukat tették közzé, hogy 

Makroszinten is sok múlik a NIS helyzetén

Elsősorban az állami beruházási programoknak és a kiviteli kapacitások növekedések köszönhető a bővülés. Ez is azonban csak akkor valósulhat meg, ha sikerül rövid időn belül rendezni a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) körüli problémákat, valamint, ha helyreáll a mezőgazdaság teljesítménye is. 

A kőolajipari vállalat, azon belül a finomító helyzetének esetlegesen elhúzódó megoldatlansága és az abból következő energiaválság lefelé módosíthatja a 2026-ra vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseket, hiszen negatívan hatna a gazdasági stabilitásra, az inflációra, a munkanélküliségre és a költségvetési hiányra is. Sok minden függ tehát attól, hogyan alakulnak az egyeztetések a NIS esetleges tulajdonváltásával kapcsolatban.  

Hangsúlyozzák, hogy zavartalan működésének biztosítása most a legfőbb feladat. Ezt a szerbiai tisztségviselők is nap mint nap hangsúlyozzák. Az esetleges üzemanyag-ellátási zavar komoly gondokat okozna. 

A hiány súlyosságától függően, fiskális hatása a bruttó hazai termék 1-2 százalékát is elérheti. A fiskális, és ezen keresztül a monetáris politikára is hatással lenne, hiszen csökkennének az adóbevételek. Ha tartósan úgy kellene berendezkedni, hogy a finomító leállása miatt a kész termékeket kell importálni, az a devizakiáramlást fokozná. 

Egymásnak ellentmondó vélemények is napvilágot láttak azonban a NIS esetleges leállása esetével kapcsolatban. 

• Egyesek szerint ugyanis, amennyiben az ország kénytelen lenne jóval drágább, importált késztermékekre támaszkodni, azok dráguláshoz vezetnének, ami tovagyűrűzne a gazdaság minden szektorába. 
• De olyan elemzések is napvilágot láttak, melyek szerint 1-2 dinárral még olcsóbban is be lehet szerezni a gázolajat és a benzint. 
• A valódi problémát a logisztika jelentené; a hatalmas mennyiségeket kell szállítani, fogadni, raktározni. A Nemzetközi Valutaalap jelentésében a belpolitikai kockázatokra is figyelmeztetnek. A Szerbia által eddig végrehajtott, viszonylag következetes és fegyelmezett makrogazdasági politika a belpolitikai feszültségek miatt lehet komoly nyomásnak kitéve a jövőre nézve. 

Az előre hozott választások kiírása egyre valószínűbbnek tűnik. Az pedig – bizonyos vélemények szerint – olyan populista, osztogató jellegű intézkedések kockázatát vetíti előre, ami a költségvetési hiány növekedését, vagy annak képlékeny kategóriaként történő kezelését vetíthetné előre. A valutaalap nem támogatja az olyan lépéseket, mint a kereskedelmi árrések hatósági korlátozása. A neoliberális közgazdasági szemlélet megítélése szerint – amit általában az IMF is preferál – ugyanis az ilyen jellegű intézkedések nem az árnövekedés strukturális okait kezelik.

Szerbiában is leszorította az inflációt az árrésstop

Az Európai Bizottság adatai szerint 2025‑ben a Szerbiában tapasztalható és tartósnak tűnő politikai turbulenciák miatt a közvetlen külföldi befektetések a korábbi évekhez képest megfeleződtek. Amennyiben azonban a problémák elhárulnak, és egy kedvező forgatókönyv valósulna meg, az előre jelzett növekedés megvalósul, a munkanélküliség további csökkenésre, a reálbérek emelkedésére lehet számítani. Az infláció az árrések korlátozásának megszüntetése után esetlegesen felgyorsulhat. A hivatalos előrejelzés szerint jövőre átlagosan 3,7 százalékos lehet a pénzromlás mértéke. 

Az ország vezető politikusai szerint ugyanakkor Szerbia modern kori történelmének a legintenzívebb infrastrukturális ciklusába lépett. Korszerű autópályák, gyorsforgalmi utak, hidak és alagutak épülnek. Biztató tényként fogható fel az a számadat is, mi szerint Szerbia az év első 9 hónapjában csaknem 9 százalékkal nagyobb értékben exportált árut, mint egy évvel korábban. A kivitel nagyobb ütemben nőtt, mint a behozatal, ami a kereskedelmi mérleg hiányának csökkenéséhez vezetett.