Érdektelenség a BÉT-en, még két kamatemelés jöhet
A brókerház szakértője kiemelte, hogy a magyar gazdaságban a növekedési kilátások egyelőre lényegi javulást nem mutatnak. - A megszorító intézkedések hatására a belső fogyasztástól nemigen remélhetjük a növekedés beindulását, az export kilátásait pedig az erős forint árfolyam rontja. A mezőgazdaság várható hozzáadott értékében az időjárás jelentős kockázatot hordoz.
– A forint árfolyamának további alakulása a jelenlegi technikai erősödéstől mentesülve ismét gyengülő irányt vehet. Ami kedvező az egyik oldalon, az kedvezőtlen lehet a másikon, az emelkedő olajárak mellett az emelkedő élelmiszerárak magas szinten ragaszthatják be az inflációt – mondja Háda Bálint, aki emiatt úgy gondolja, hogy a jegybank a nyár folyamán még legalább két alkalommal kényszerül 25 bázispontos kamatemelésre.
Megítélése szerint a költségvetés egyenlegének javulása a várt vagy esetleg a várt feletti mértékben is lehetséges a bevételi oldal jelentős többlet adóbevételeire való tekintettel. Emiatt javítottunk a GDP-arányos hiányra vonatkozó becslésünkön. A március 9-e után irányt módosító kormányzati gazdaságpolitika továbbra sem mutatja annak a jeleit, hogy megoldja a kiigazító intézkedéseket kiváltó alapproblémákat. Ráadásul úgy ítélik meg, hogy a helyzet nehezebb, mint két évvel ezelőtt volt, hiszen a költségvetés jelenlegi struktúrája már csak több kiadási és bevételi sor körültekintő és megfontolt módosításával alakítható úgy át, hogy az egyensúly mellett a gazdasági növekedés is beinduljon. - Csakis párhuzamos, a két oldalt egy időben érintő lépések hatására mozdulhatunk el a jelenlegi csapdahelyzetből – szögezte le.
A Quaestor elemzője hangsúlyozza, hogy a „tengerentúlon nemhogy vannak recessziós félelmek, hanem arról folyik a vita, vajon már recesszióban van-e az amerikai gazdaság”. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az elmúlt negyedév folyamán a határozott fellépés jegyében 2 százalékos szintre csökkentette le az irányadó kamatot.
Háda Bálint szerint a drasztikus amerikai kamatcsökkenési periódus várhatóan szünetelni fog a következő időszakban, részben mert a Fed elérte a csökkentés mértékének azt a határát, amikor egy időre inkább kivárnak, illetve mivel a figyelem egyre inkább az emelkedő inflációs nyomásra terelődik.
A makrogazdasági helyzetet előszeretettel hasonlítják az 1970-es évek stagflációs időszakához. A helyzet tényleg sok tekintetben egyezik. Negatív reálkamat mellett vágtázó olajár és emelkedő infláció, és emelkedő munkanélküliség jellemezték az akkori periódust. A hatásmechanizmus is hasonló, bár az ok-okozati viszonyokon lehet vitatkozni. Az emelkedő infláció a gyengülő dolláron keresztül okozhatja az olajárak emelkedését, illetve a sorrend fordított is lehet, azonban azt mindenképp szükséges megjegyezni, hogy a kőolaj kitermelés a hetvenes években egyedül az Egyesült Államokban érte el a csúcsát, míg most a jelentős lelőhelyek közül már csak a közel-keleti olaj áll saját tetőzése előtt. Ez is azt támasztja alá, hogy a jelenlegi szituáció bőven túlmutat egy pusztán pénzügyi válságon – húzta alá a brókerház szakértője.
Háda szerint az olaj piacára beömlött jelentős spekulatív pénzmennyiség a következő fél esztendőben fenntarthatja a jelenlegi 130 dollár körüli árszintet. A spekuláció vagy a geopolitikai kockázatok fokozódása az árfolyamot akár a 150 dolláros szintig is sodorhatja. A dollár árfolyama a kamatcsökkentésekben bekövetkező szünet miatt az elszabaduló inflációra utaló első komoly jelek megjelenéséig erősödhet.
Az európai térségben nem olyan erősek a lassulás jelei, mint az Egyesült Államokban. Az amerikai összefonódások miatt elsőként a brit gazdaság láthatja kárát a tengerentúli problémáknak. Az Európai Központi Bank mindenekelőtt az infláció alakulását kívánja kézben tartani, sőt antiinflációs politikájával vezető európai politikusokat is megnyert. Ebből az elkötelezettségből arra következtethetünk, hogy az eurókamatok legjobb esetben is csak a jelenlegi szinten maradhatnak – véli a Quaestor szakembere.
