Inflációs nyomás alatt a régió
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA növekedés általános mozgatórugói a régióban változatlanok, az UniCredit közgazdászai Közép-Európában továbbra is 4,6 százalékos, Délkelet-Európában és a Baltikumban 5,1 százalékos, Európa távolabbi régióiban pedig 6 százalékos növekedést jósolnak a 2008 és 2010 közötti időszakra.
A közép- és kelet-európai országok fogyasztását a háztartások növekvő bevétele és a csökkenő munkanélküliség táplálja, ugyanakkor a nagy inflációs nyomás és a szigorúbb monetáris feltételek mérsékelő tényezőként hatnak. Ezenkívül a háztartásoknak feszítettebb költségvetéssel kell megbirkózniuk, mint korábban, mivel fogyasztásukat az utóbbi időben egyre nagyobb arányban finanszírozták kölcsönökből, így az esetleges megrázkódtatásokra is érzékenyebbé váltak. Mindamellett a KKE-régió továbbra is versenyképes marad, sőt bizonyos iparágak még hasznot is húzhatnak abból, hogy a nemzetközi vállalatok igyekeznek maximalizálni bevételüket a korábban ide telepített beruházásaikból.
Lokális problémák a középpontban
A közép- és kelet-európai régió sebezhető, különösen a hazai növekedés nemzetközi megtakarításokból történő finanszírozása jelent érzékeny pontot – olvasható a tanulmányban. Az utóbbi években a régió legtöbb országa külső megtakarításokra támaszkodva biztosította saját növekedését. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányát egyrészt közvetlen külföldi befektetésekkel, másrészt külső adósságokkal pótolták. A bankszektor a hitelezési tevékenység erőteljes növekedése révén fontos szerepet játszott ebben: ez volt a lakossági banki és a befektetési boom fő hajtóereje, amelyet főként külföldről finanszíroztak. Tavaly a régió mintegy 100 milliárd eurós nemzetközi adósságot halmozott fel, miközben a bankszektor közel megduplázta nettó külföldi forrásbevonását. A külföldi forrásoktól leginkább függő bankszektorral rendelkező országok a balti államok, Ukrajna, Kazahsztán és Románia, azok pedig, amelyeknek a legnagyobb segítségre van szükségük a folyó fizetési mérleg finanszírozására, szintén a Baltikum, illetve Délkelet-Európa országai.
Az inflációs nyomás alatt Közép- és Kelet-Európa
Az élelmiszer- és olajárak emelkedése által okozott infláció globális probléma. Közép- és Kelet-Európában mindez még fokozottabban jelentkezik, mivel az energia és az élelmiszerek igen nagy súllyal szerepelnek a háztartások fogyasztói kosarában –vélik az UniCredit elemzői. A nemzetközi tényezők mellett a régió országainak számos más, hazai inflációs kihívással is szembe kell nézniük, mint például a még mindig nem hatékony piacok problémáival, az árliberalizációval, valamint a nyugati színvonalhoz közelítő árakkal.
Hasonlóan kedvezőtlenek a munkaerő-piaci viszonyok: ugyan a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, de a munkaerő hiánya béremelkedést generál. Egyes országokban emellett a laza monetáris feltételek járulnak hozzá a magas inflációhoz. Az infláció leküzdése továbbra is kiemelkedő fontosságú feladat, a megfelelő eszközök megtalálása pedig a legtöbb ország számára rendkívüli kihívás lesz. Délkelet-Európa is sebezhető 2008 eleje óta, a balti országok gazdasági kilátásai romlottak, ami a makrogazdasági egyensúlyi zavaroknak, a szigorodó hitelfeltételeknek és a túlfűtött ingatlanpiacoknak tulajdonítható. Különösen Észtországban és Lettországban tűnik a vártnál gyorsabbnak a visszaesés. Jelenleg egyedül csak Litvánia gazdasága mutat lendületet a 2008-as évre várt 4,7 százalékos GDP-növekedéssel.
Az ingatlanár-buborék kipukkadása gyors , különösen Lettországban, mivel itt az ingatlanpiac utóbbi években tapasztalt növekedése kevésbé egyenletesen ment végbe, mint a másik két balti államban. Rigában a lakások ára ez év elejétől júniusig 25 százalékkal esett vissza, de Észtországban is a lakáspiac stagnálásának jelei mutatkoztak, miután az ingatlaneladások 2008 második negyedévében 30 százalékkal csökkentek. A folyó fizetési mérlegek nagyfokú egyensúlytalansága, a növekedésnek a külső megtakarításoktól való erőteljes függése, valamint az erős inflációs nyomás miatt a délkelet-európai országoknak a balti államokéhoz hasonló kihívásokkal kell szembenézniük. Éppen ezért a folyó fizetési mérleg jelentős hiányának finanszírozása továbbra is az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő terület marad. Mindezek ellenére az UniCredit Csoport elemzői szerint a délkelet-európai országokban a növekedés bizonyos mértékű visszaesése mellett sem kell olyan „kemény landolás”-ra számítani, mint amilyennek jelenleg a balti államokban lehetünk tanúi.
Ez elsősorban azért van, mert a délkelet-európai országok ingatlanpiaca sokkal kevésbé inflálódott, mint a balti országoké, másrészt pedig a gazdaságuk szerkezete sokkal szerteágazóbb, illetve nagyobb a hazai versenyképességük. Harmadszor pedig: bár ezek az országok szintén átéltek hitel-boom-ot, de ez a piacfejlődés sokkal korábbi szakaszában következett be. Ennek megfelelően ezekben az országokban a GDP 2008-as növekedése eléggé magas szintet érhet el: a legmagasabbat, 6,8 százalékot Románia, melyet Szerbia követ 6,2 százalékkal, majd Bulgária 6, Bosznia-Hercegovina 5,8 és Horvátország 4 százalékkal.
