Csúcson jár az eurókamat

Kamatok. Tovább emelkedtek tegnap a bankközi kamatlábak. Az egynapos dollárkamatot sikerült ugyan letörnie az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek 330 milliárd dollárral 620 milliárdosra hizlalt, a nemzetközi jegybankok által lehívható opcióival, ám a hoszszabb távú bankközi bizalom nem állt helyre. A három hónapos londoni bankközi dollárkamat (LIBOR) 4,15 százalékra nőtt, az egy hónapos szintén 4 százalék fölé ugrott, és emelkedett a többi deviza rátája is.

Az eurót például három hónapra csaknem 5,3 százalékkal adták kölcsön egymásnak a hitelintézetek, ilyen magas bankközi kamatszintre pedig az unió közös devizájának a bevezetése óta nem volt példa. Az euró-kamatok megugrása kedvezhet a betéteseknek, a forrásszűkében szenvedő hitelintézetek ugyanis a többi bank helyett elképzelhető, hogy a lakossághoz fordulnak majd. Ez Magyarországon is sokakat érinthet, a háztartások euróbetét-állománya ugyanis augusztusban 325,7 milliárd forint volt, a vállalatok pedig 1804 milliárd forintnyi euróbetéttel rendelkeztek. Hazánkban egyébként viszonylag ritkán kínálnak a bankok az euró bankközi kamatlábához igazodó betéteket, Ausztriában szinte minden hitelintézetnél lehet ilyen konstrukciót találni. Az euróban eladósodottaknak persze a kamatok emelkedése nem jó hír, de a közös devizában denominált hitelállomány jóval kisebb idehaza: a lakosság 100 milliárd, a cégek 316 milliárd forintnyi uniós fizetőeszközzel tartoznak a hitelintézeteknek.

A hitelfelvevőket kedvezőtlenebbül érintheti, hogy a többi devizáéval együtt a svájci frank bankközi kamatlába is megemelkedett. A három hónapos frank LIBOR tegnap 2,9775 százalékra nőtt, ez hétesztendős csúcsnak felel meg. A forrásköltségek drágulását pedig a hitelintézetek előbb-utóbb a lakossági kölcsönök kamataiban is érvényesítik. A frankhitelek kamatában ez a tendencia a Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint az idén már érződött. Az alpesi devizában denominált lakáshitelek hitelköltség-mutatója a nyáron 7 százalék fölé emelkedett, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöké pedig 8 százalék körül alakult, erre a statisztika vezetése óta nem volt példa.

A forint bankközi kamata is megugrott október első napján: 72 bázisponttal, 8,55 százalékra emelkedett az egynapos Bubor. Ez azonban még nem kiemelkedően magas érték, a Lehman-csőd hetében volt, hogy 9,5 százalékos kamaton adtak csak kölcsön egymásnak a hazai hitelintézetek. A hosszabb távú bankközi forintkamatok is enyhén emelkedtek az elmúlt hetekben. Ez a hitelt felvevőknek persze nem öröm, vannak azonban olyan betétesek, akik profitálhatnak az emelkedő kamatlábakból. Az MKB Bank pénzpiaci betét nevű termékének a kamata például a Buborhoz igazodik, és szintén a budapesti bankközi kamatlábhoz köti kamatait az Allianz Bank kamatfigyelő betétje. HB