Ha valami a forintot erősíti, az Orbán Washingtonba tartó kormánygépe, nem a Tisza-propaganda
A feltörekvő piacok körében a kelet-európai devizák mutatták az egyik legnagyobb erősödést idén, alapvetően azért, mert a régióban a kamatok még hosszabb ideig maradnak magas szinten – elemezte a helyzetet csütörtökön a Bloomberg. Az anyag más devizákkal kapcsolatban említ politikai árfolyammozgató tényezőket, a forint árfolyama erösödésével kapcsolatban azonban nem, egybevágóan a Világgazdaság szerdai elemzésével, és ellentétben azzal a Tisza környékén frissen felkapott tézissel, hogy a párt választási győzelmi reményei állnak a forint erősödése mögött.
Amint ez gyakran történik, a trend – ha a forint vezeti is – régiós. A magyar forintra, a cseh koronára és a lengyel zlotyra fogadni az idén busás hasznot hozott a befektetőknek, a három jegybank inflációellenes fókusza pedig a helyi devizában denominált államkötvények tulajdonosainak is: a hozamuk dollárban számolva 17 és 23 százalék közötti – írja a hírügynökség, idézve többek közt Kiss Pétert, az Amundi Investment Fund Management portfóliókezelési vezetőjét, akinek a budapestiek közt szépen bejöttek az ajánlásai.
Ez az erő még tovább folytatódhat… Ennek egyik kulcstényezője a magas kamatszint
– mondta a szakember.
A Világgazdaság részletes elemzésében szedte össze a forint erősödése mögötti tényezőket és az okokat, amelyek kizárják, hogy a pénzük biztonságára adó befektetők a gazdaságpolitikai szempontból sötét ló Tisza választási győzelmére fogadjanak.
Forint árfolyama: az óvatos jegybank támogatja, amint a régióban másutt is
A Bloomberg áttekintője a következő okokat sorolja (egybevágóan lapunk listájával, bár szűkebb fókusszal):
A forint erősödésének okai
- Mindhárom országban a jegybankok egyértelmű jelzéseket küldenek arról, hogy nem készülnek feladni az infláció elleni szigort. Bár Lengyelország ezen a héten kamatot vágott, a legtöbb elemző arra számít, hogy innen az enyhítési ciklus kifut, a kamatszint pedig jelenleg mintegy 1,5 százalékponttal az infláció fölött van. A cseh jegybank negyedik egymást követő ülésén is változatlanul tartotta kamatait csütörtökön, a magyar jegybank pedig több mint egy éve tartja változatlanul a kamatokat.
- Az erősösést a dollár gyengesége is hajtja. A régiós devizákban felvett külföldi pozíciók ugyan már figyelmeztetően nagyra nőttek – figyelmeztet Szabó Viktor, az Aberdeen Investments befektetési igazgatója, különösen a forintot illetően – és rizikót jelent, ha a dollár jelentősen erősödne abban az esetben, ha az amerikai jegybank, a Fed kamatcsökkentései elakadnak. Az elemzők azonban általában optimisták.
A BNP Paribas ezt a kedvező monetáris politikai háttérrel indokolja, a Commerzbank friss elemzése szerint pedig a feltörekvő piaci devizáknak jól kell tudniuk kezelni egy enyhe dollárerősödést, különösen Magyarországon, ahol 6,5 százalék a jegybanki kamat.
Az egyik fő ok az, hogy az amerikai monetáris politika változása mozgásteret adna a feltörekvő piacoknak a kamatcsökkentésre, de nem mindenki használja ki ezt a lehetőséget
– idézi a Bloomberg Michael Pfistert, a Commerzbank devizaelemzőjét.
Vissza a politikához: Magyarországon is felmerül ilyen tényező, de nem úgy
Más feltörekvő piacok esetében az elemzés említ politikai árfolyam-befolyásoló tényezőket: az indonéz rúpiát például az gyengíti, hogy erősödik a kormánybefolyás a jegybankon, a török eszközöket pedig az ellenzékkel szembeni sorozatos fellépések fogják vissza, amelyek elbizonytalanítják a befektetőket.
A régiónk sem marad ki, a csehek esetében például azt a rizikót említik, hogy a milliárdos és volt miniszterelnök Andrej Babis – aki hamarosan ismét hatalomra kerül, miután pártja, az ANO megnyerte a múlt havi parlamenti választást – előző kormányzása alatt nyíltan bírálta a magas kamatszintet, azt okolva a gazdasági növekedés fékezéséért.
Sőt, Magyarország is sorra kerül, ahol a Bloomberg kormánynyomást említi a kamatlazítás érdekében. Arra utalhatnak, hogy egy hónapja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megemlítette, az infláció csökkenése megnyithatta az utat a kamatcsökkentések felé. Valójában ezt követően a volt pénzügyminiszter Varga Mihály vezette jegybank megerősítette inflációellenes elkötelezettségét, és a forint sorra üti a másfél éves csúcsokat az euró ellen. A cseh korona ugyan visszavonult valamelyest, de még mindig erős, három és fél százalékos pluszban van az euróval szemben az idén.
A Tiszáról nincs szó az elemzésben. A magyar politika ugyanakkor pont a csütörtöki napon valóban befolyásolhatta a forint árfolyammozgását. Az Egyesült Államok felé tartott az Orbán Viktor miniszterelnököt szállító gép, amikor kinyitott a devizapiac New Yorkban, és hogy, hogy nem, pont ezzel esett vissza a forintot újabb csúcsra röpítő vásárlási hullám. A magyar kormányfő Washingtonban Donald Trump elnökkel találkozik. Budapest az elmúlt hetekben már az amerikai figyelem középpontjába került, mint a Donald Trump–Vlagyimir Putyin-találkozó kiszemelt színhelye.
Az ilyen eseményekhez kötött hatások azonban ideiglenesek, a fundamentális tényezőket a Bloomberg és a Világgazdaság elemzéseiben olvashatjuk. Az Orbán-látogatás alátámaszthatja az árfolyamot, tartós erősítő hatásúvá pedig akkor válhat a többi fő tényező mellett, ha javítja Magyarország helyzetét az energia és a befektetések területein, akár például a Nagy Márton által már út közben meglebegtetett, vagy egyéb módon.
Aki a Tiszától várja az erős forintot, nem a stabilitástól, súlyos tévedéseket őröl betonnak
A pénzügyi piacok és a befektetők története nagy nyeremények és nagy bukások históriája, nagyot veszíteni pedig mindig az tud, aki téves előfeltevéseket alkalmaz. A forint árfolyama a világ egyik legjobbja az idén, nagyot lehetett nyerni rajta, és a legszebb, hogy azért, mert előretekintve sem látnak bukást. Aki azonban eleve helytelen elméletekre építve bánik a forintjával, még így is pillanatok alatt bőven ráfaraghat: a fenyegetett a „kisember”, miközben a profik tisztában vannak vele, hogy a Tisza Párt választási reményeire építeni a befektetési stratégiát hatalmas blődség – nem ez a mozgató.
