A kelet-közép-európai gazdaságok az elmúlt években erőteljes gazdasági növekedésen mentek át, de a világméretű gazdasági visszaesés most próbára teszi e növekedés alapjait. Legutóbb Lettország és Észtország – a kelet-közép-európai régió elmúlt évtizedének leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató két ország – bizonyította be, hogy az erőteljes bővülés mennyire gyorsan visszaesésbe csaphat át. Az Erste Bank elemzői nem tartják valószínűnek, hogy a régió országaiban hasonló események zajlanának le, mint a Baltikumban.
„A balti államokban három kockázati tényező egyedülálló elegyet alkotott, amelynek következtében ezek a gazdaságok fokozottan hajlamosak lettek a gazdasági visszaesésre. Ezek a tényezők a következők voltak: hosszú időn át túlfűtött fix devizaárfolyam, az anticiklikus monetáris politika hiánya, valamint a régióban legmagasabb arányú rövid távú külső államadósság” – magyarázza Juraj Kotian, az Erste Csoport kelet-közép-európai makroelemzői csoportjának társigazgatója.
„A kelet-közép-európai országok külső államadósságának szerkezete sokkal kedvezőbb, a devizatartalékaik kényelmesen fedezik az összes rövid távú külső adósságukat, ami a GDP-arányában amúgy is kevesebb, mint a fele a balti államokénak. Továbbá a KKE-országok jegybankjai felléptek a túlzó növekedés ellen: monetáris szigorítást hajtottak végre, vagy más korlátozó intézkedéseket vezettek be, amellyel gátat szabhattak a hitelnövekedésnek és a gazdaság túlfűtöttségének, amit esetleg keserű kijózanodás követhetett volna a jövőben” – tette hozzá Juraj Kotian.
Halványulnak az inflációs félelmek
2007 nyara óta mindegyik kelet-közép-európai jegybank emelt az alapkamaton, így tartva kordában egyrészt a gazdasági növekedést, másrészt az inflációt. Az Erste Csoport elemzői szerint a szigorítási ciklus a végéhez közeledhet. A kamatemelésre utaló kockázatok továbbra is jelen vannak Romániában és Ukrajnában, ám az elkövetkezendő hónapokra várt dezinfláció valószínűtlenné teszi a további szigorítást. Másrészről viszont a magas kamatok és a csökkenő inflációs kockázatok hamarosan a régiós valuták felértékelődéséhez vezethetnek. A kelet-közép-európai jegybankok a devizaárfolyam-mozgásokra és az csökkenésére való reagálásként jövőre talán elkezdhetik csökkenteni a kamatokat. Ebben a Cseh Nemzeti Bank jár az élen, hiszen 25 százalékot már vágott, és novemberben vélhetően tovább csökkenti az alapkamatot.
A hitelállomány bővülése lassul a beruházások visszaesése miatt
Az Erste Csoport elemzői azzal számolnak, hogy a szűkülő külső kereslet és a megnövekedett tőkeköltségek miatt jövőre visszaesik a régióban a beruházások volumene. Az elemzők szerint a bankok jobban megválogatják majd, kinek adnak hitelt, egyszersmind emelnek a kamatrésen is, amelynek következtében csökken a hitelállomány bővülési üteme főként a vállalati hitelek és a devizahitelek esetében. A hitelek bővülési ütemében történő visszaesés azonban egyrészt nem okoz hitelválságot, másrészt nem vet véget a beruházásoknak, hiszen a tőkemegtérülés és a hozzáadott értéken alapuló megtérülés (az alacsony munkaerő-költségek miatt) viszonylag magas marad, ami azt jelenti, hogy a vállalatok még a megemelt kamatmarzsot és némi tőkebefektetést is ki tudnak gazdálkodni az üzemi nyereségből.
4,3 százalékos gazdasági növekedés 2009-ben - recessziónak nincs jele
Az euróövezet termelőinek és fogyasztóinak megroggyant bizalma az eurózóna gazdaságának további lassulását, sőt, talán stagnálását vetíti előre. Ez viszont nem jelent jó hírt a kelet-közép-európai gazdaságok számára sem, hiszen exportjuk jó része Nyugat-Európába áramlik. „Nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, ami végül felgyorsíthatja azt a folyamatot, hogy Nyugat-Európából a sokkal alacsonyabb munkaerőköltségekkel rendelkező Kelet-Közép-Európába helyezik át a termelést” – mondta Juraj Kotian. Kelet-Közép-Európa átlagos gazdasági növekedése a várakozások szerint a 2008-ra becsült 5,4 százalékról 4,3 százalékra csökken 2009-ben. „A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha az euróövezetben tovább mélyül a gazdasági visszaesés, az ugyanis visszafogná a külső keresletet. Az eurózóna stagnálása vagy recessziója esetén Kelet-Közép-Európa gazdasági növekedése 0,2-0,5 százalékponttal csökkenne. A régió országai továbbra is nagyon stabil gazdasági növekedéssel büszkélkedhetnek, így a veszélye meglehetősen távolinak tűnik” – vonta le a következtetést Juraj Kotian.
