Simor: a piacok irracionálisak, így mi is azok leszünk
A válság a világ összes országát érinti, kifejezetten a bővülő gazdasággal bíró országokat, mint Magyarország, ahol meglehetősen nagy a piac finanszírozási igénye – mondta Simor az interjúban.
Ám a jegybankelnök szerint csak idő kérdése, mikorra érnek be az USA és Európa által foganatosított intézkedések. Ami persze nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel várhatunk: egyrészről az előző két évnél még szigorúbb fiskális fegyelemmel fognak eljárni, másrészről a jegybank számos lépésével növelte a deviza-likviditást, valamint az államkötvények piacát.
Magyarország gyakran került már pénzügyi válságba - mondta Simor. „De ez egy olyan ország, mely mindig törlesztette adósságait.” A magyar piacok már túléltek olyan válságokat, mint 1956, 1981, vagy a 90-es évek eleje; „mindhárom rosszabb volt, mint a jelenlegi.”
Simor a magyar pénzpiac biztonságával kapcsolatban kiemelte: a legtöbb magyar bank nagy európai pénzintézetek tulajdonában van, amelyek elkerülték az európai társaik mértéktelenségét, valamint védettek az eddig foganatosított európai intézkedések által. (Külön megemlítette az elmúlt pénteki találkozót, amelyen a legnagyobb hét kereskedelmi bank tekintette át a pénzügyi válság magyarországi hatásait.) Ezek a bankok nem Magyarországot védik – ezek önnön bankjukat és piacukat óvják.
A 100 legnagyobb magyar vállalatból 75 külföldi anyacég leánya – az ország rövid lejáratú hiteleinek 40 százaléka ilyen anyavállalatok felé való tartozás.
Az Izlanddal kapcsolatos pletykákat a Nemzeti Bank vezére ismét cáfolta. Szerinte Magyarországot azért szemelte ki kockázatosnak a világpiac, mert még emlékszik a 2001 és 2006 között követett felelőtlen fiskális politikára és, mert nagy az ország eladósodottsága. Utóbbiról azonban kijelentette: Magyarország külföldi adóssága különbözik más országok államadósságától, hiszen nálunk annak kétharmada a privátszektorból származik.
A piac tele van irracionális cselekvésekkel és rosszindulatú pletykákkal. „Azt beszélik, hogy a magyar bankoknak annyi kihelyezettségük van, mint az izlandiaknak – kérem, ez egy vicc!”, mondta Simor. Érvelésében rámutatott: hiába vagyunk a fenntarthatóság útján, a piacok irracionalitása miatt támogatásra van szükségünk – hiszen nem vagyunk akkora ország, mint Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok, mely saját magát is meg tudja védeni. „A mai világban pszichológusnak kell lenni, hogy megértsük a piacokat” – mondta a jegybankelnök.
Ebben a helyzetben hívták fel az IMF-et és az EU-t – az európai központi bank esetén Simor személyesen hívta fel Trichet elnököt. „Ő ismeri Magyarországot. Megvizsgálták kérésünket, és jogosnak találták.”
Ha a jelen helyzetben választanom kell, duplán bebiztosítom magam – mondta. Simor nem tudja, más ország miért nem folyamodott e lépéshez. Kijelentette: nem fog elkezdeni számolgatni, mert a piacok sem kezdenek el számolgatni. „A piacok jelenleg teljesen irracionálisak, így – hogy magunkat védjük – nekünk is hasonlóképp irracionálisnak kell lennünk saját magunk védelmében.”
„Nincs szükségünk az EKB pénzére” – jelentette ki az elnök. „Ez a lehetőség egy amolyan utolsó mentsvár – de hiszen miért lenne szükség magára a jegybankra is a devizalikviditás biztosítására, ha piacunkon Európa legnagyobb bankjai vannak jelen?”


