Sokan csődveszélyben

A pénzügyi válság 28 afrikai, ázsiai és közel-keleti fejlődő ország számára járhat a legsúlyosabb következményekkel – figyelmeztet a Világbank. A szervezet hét végi közgyűlésére készített jelentés egyebek mellett Jordániát, Kambodzsát, Libanont, Tádzsikisztánt, Nepált, Srí Lankát, Haitit és Mauritániát sorolja abba a körbe, ahol a vállalati és bankcsődök, valamint a fizetési mérleg romlása a legsúlyosabb fiskális problémákat okozhatja. Ezeket az országokat az elmúlt évek olaj- és élelmiszerár-emelkedése is nehéz helyzetbe hozta, a szeptember óta eszkalálódó globális pénzpiaci krízis pedig a szó szoros értelmében elzárja finanszírozási csatornáikat – mutat rá a Világbank. Márpedig ha nem tudnak újabb hiteleket felvenni, akkor reális közelségbe kerül az államcsőd veszélye.

A nyersanyagokkal jól ellátott és éppen ezért az áremelkedésekből profitáló feltörekvő államok ugyan jobban ellenállhatnak a globális pénzügyi viharoknak, ám az ő esetükben is aggodalomra adhat okot az úgynevezett „holland betegség” kialakulása. Ennek lényege, hogy a magas exportbevételek erősítik a nemzeti valutát, ez nem minden szempontból előnyös a helyi gazdaságnak.

Robert Zoellick, a Világbank elnöke arra számít, hogy a válság következtében négy százalékra lassul a fejlődő világ GDP-növekedésének üteme. Áprilisban még 6,6 százalékot prognosztizált a nemzetközi szervezet. A kilátások romlásában közrejátszik, hogy a fejlett országok növekvő gazdasági nehézségei nyomán elapadnak a beruházások és a rövid távú finanszírozási források. Ez – a monetáris szigorítással párosulva – vállalati és bankcsődök hullámát indíthatja el a fejlődő országokban. A fiskális erőforrásokat már a válság előtt kimerítették az emelkedő olaj- és élelmiszerárak miatt szükségessé vált lakossági szubvenciók és szociális kiadások.

A Világbank segítséget ígér azoknak az országoknak, amelyek vissza akarják vágni fenntarthatatlan árszubvencióikat, vagy nem képesek egyedül finanszírozni az alapvető szociális ellátásokat. Zoellick egyúttal felszólította a gazdag országokat, hogy a pénzügyi válság közepette se felejtsék el a fejlődő világnak tett korábbi ígéreteiket. A G7 országai már a krízis előtt is le voltak maradva a 2005-ös gleneaglesi csúcsértekezleten vállalat kötelezettségek teljesítésében – emlékeztetett a Világbank első embere. Mint mondta, a pénzügyi válság nagyrészt vagy akár teljesen megsemmisítheti a szegénység csökkentése és a járványok viszszaszorítása terén az elmúlt években elért eredményeket. Világszerte százmillióval nőhet a nyomorban élők száma, és 44 millióval, 960 millióra emelkedhet az alultáplált népesség létszáma.

A legnagyobb viharokat az 1998. augusztusi oroszországi és a 2001. decemberi argentin krízis váltotta ki: utóbbi egészen 2005-ig éreztette hatását a latin-amerikai országban.

Az 1994-es törökországi és mexikói válság során külső tőkeinjekcióval sikerült elkerülni az államcsődöt, Brazília pedig 1999-ben a hitelezőkkel való tárgyalás révén nyert törlesztési haladékot.

Részleges, tehát az államadósság egy részére kiterjedő fizetésképtelenség viszonylag gyakrabban előfordult az elmúlt két évtizedben: Ukrajnától Pakisztánig, Dél-Koreától Thaiföldig terjed a példák sora. Ezek egy része a kilencvenes évek második felében kibontakozott ázsiai pénzügyi válsághoz kapcsolódott: az állam garantálta a magánszektor külső adósságait, és ennek nyomán maga is súlyos helyzetbe jutott.

A legnagyobb viharokat az 1998. augusztusi oroszországi és a 2001. decemberi argentin krízis váltotta ki: utóbbi egészen 2005-ig éreztette hatását a latin-amerikai országban.

Az 1994-es törökországi és mexikói válság során külső tőkeinjekcióval sikerült elkerülni az államcsődöt, Brazília pedig 1999-ben a hitelezőkkel való tárgyalás révén nyert törlesztési haladékot.

Részleges, tehát az államadósság egy részére kiterjedő fizetésképtelenség viszonylag gyakrabban előfordult az elmúlt két évtizedben: Ukrajnától Pakisztánig, Dél-Koreától Thaiföldig terjed a példák sora. Ezek egy része a kilencvenes évek második felében kibontakozott ázsiai pénzügyi válsághoz kapcsolódott: az állam garantálta a magánszektor külső adósságait, és ennek nyomán maga is súlyos helyzetbe jutott.-->