Világszerte totális összeomlás

Krach. Az amerikai tőzsdék keddi 5-6 százalékos bukása után tegnap világszerte a pánik lett az úr a tőkepiacokon. Az ázsiai börzék 8-10 százalékos mínuszban zártak. A tokiói tőzsdeindex, a Nikkei 9,38 százalékkal, 9203 pontra süllyedt – ilyen hatalmas mértékű napon belüli esést utoljára 1987-ben produkált a mutató. A hongkongi tőzsdeindex, a Hang Seng is 8,17 százalékot bukott, Jakartában pedig fel kellett függeszteni a kereskedést, miután a részvényindex esése meghaladta a 10 százalékot.

A hitelválság fejleményeire rendkívül érzékenyen reagáló moszkvai parkett sem kerülte el a kényszerpihenőt. A dolláralapú RTS index jóformán fékezés nélkül zuhant 11,3 százalékot, így már a kereskedés első félórája után hazamehettek a brókerek. A régiós parkettek is nagyot estek a reggeli órákban, ám a közös jegybanki kamatvágás bejelentésének hírére, majd az amerikai piacok pozitív nyitása után visszaszedtek valamennyit a veszteségből. A prágai PX így végül csak 3,9, a varsói WIG pedig csupán 0,36 százalékkal sülylyedt.

A nyugat-európai tőzsdéken és a budapesti parketten viszont a jegybanki összefogás hírére is csak átmenetileg csillapodtak le a kedélyek. A BUX index mindössze egy bő órára szedte össze magát némiképpen kora délután, a nap végén már újra 7,32 százalékos mínuszban járt, s a három és fél esztendős mélypontnak megfelelő 16 164,6 ponton zárt. A nap folyamán 22 papír kereskedését kellett felfüggeszteni átmenetileg, mivel árfolyamuk több mint 10 százalékot esett. A kényszerpihenőre küldött részvények között volt az OTP és a Mol is, de a kárpótlási jegy sem kerülte el a szüneteltetést. „Elég nagy a pánik, folyamatosan likvidálnak a piacon” – magyarázta a történéseket lapunknak Kovács Karád, a Cashline elemzője. Azt, hogy a kisbefektetők mellett az alapok is elkezdték eladni részvényeiket, jól mutatta, hogy a BÉT forgalma az azonnali piacon az idei átlag 2,5-szeresére, 50 milliárd forint fölé ugrott, a származékos szekcióban pedig megtriplázódott, 170 milliárdra nőtt.

A vezető részvények közül végül az OTP négyéves mélyponton, 13,29 százalékos mínuszban, 4500 forinton zárt. A bankpapír forgalma elképesztően nagy, 36,7 milliárd forintos volt. Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese az MTI-nek nyilakozva elmondta: az OTP árfolyamának zuhanása már régen elszakadt a realitásoktól. A bank csoportszintű Tier 1 mutatója 11,2 százalékos, vagyis tőkehelyzete az egyik legstabilabb Európában. A zuhanást Urbán szerint az okozhatja, hogy a pénzügyi befektetők nehéz anyagi helyzetükben kénytelenek eladni a bankpapírt. Urbán egy bécsi konferencián arra is kitért, hogy a kelet-európai szektor túlélési üzemmódban van abban az értelemben, hogy a bankok a vállalatokat már nem tudják megfelelően finanszírozni. A Mol több mint 6 százalékkal, 13 ezer forintra esett, ez három és fél éves mélypont a részvény történetében. Az olajipari cég papírjaitól kedden Csányi Sándor Mol-igazgatósági tag és OTP-s elnök-vezérigazgató is megszabadult. Csányi a Mol közlése szerint 12 453 részvényt adott el 14 136,73 forintos átlagáron, így egyetlen darab részvénye sem maradt a társaságban. A másik két blue-chip közül a Richter bírta jobban a krachot, mindössze 2,43 százalékot esett, a Magyar Telekom ezzel szemben 6,61-dal szakadt be.

„Minden azon múlik majd, hogyan zártak az amerikai piacok” – mondja Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. „Ha Amerika pluszban zár, megnyugodhatnak a kedélyek, ha tovább esik, folytatódhat a pánik” – ért egyet vele Kovács Karád. A nyitás után rövid ideig egyébként úgy tűnt, az optimista forgatókönyv valósul meg, 1-2 százalékos pluszban álltak a tengerentúli piacok, lapzártánkkor azonban már 2 százalékos süllyedést mutattak az indexek. HB

Az alapokban összesen 1,2 milliárd eurónyi tőke volt, a befektetők között magánszemélyek nem, kizárólag osztrák cégek és intézmények voltak.

Az alapokban összesen 1,2 milliárd eurónyi tőke volt, a befektetők között magánszemélyek nem, kizárólag osztrák cégek és intézmények voltak.

-->