Álhírre hintázik a forint

Deviza. Szélsőséges pályát írt le tegnap a forint árfolyama a devizapiacokon. A magyar fizetőeszköz a reggeli órákban még történelmi mélypontjainak megdöntésére készült az euróval és a svájci frankkal szemben: az uniós közös pénz ára 285 forint környékén tanyázott, az alpesi devizáért pedig 192 forintot is elkértek a devizapiacokon, de a dollár is drágult, a japán jen pedig csaknem nyolcéves csúcsra jutott a forinttal szemben. Délutánra azonban megfordult a trend: a látványos erősödés során előfordult, hogy az euróért kevesebb mint 274, a svájci frankért 185, a dollárért pedig már csak 207 forintot kértek a kereskedők.

A hektikus ármozgás a szakértők szerint Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának magyarországi látogatásával függhet össze. Befektetői körökben elterjedt a piacon a hír, hogy az IMF vezetője a vártnál mintegy 200 milliárd forinttal, vagyis a GDP nagyjából 1 százalékával nagyobb hiány miatt további megszorításokat írhat elő, esetleg fel is mondhatja a Magyarországgal kötött szerződést. „A forint gyengülésében ezek a félelmek is közrejátszhattak” – magyarázza Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, és hozzáteszi, a későbbi erősödésben nagy szerepe lehetett annak, hogy Strauss-Kahn úgy nyilatkozott: elégedett az eddigi eredményekkel, és egyáltalán nem tervezi a hitelszerződés felmondását. „A megnyugtató hír mellett a forint piacán bekövetkezett kedvező fordulatot az is erősíthette, hogy a spekulánsok bezárták a forint gyengülésére fogadó pozícióikat” – teszi hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A forint sorsa ennek ellenére továbbra is bizonytalan. „Komoly kockázatokat jelez, hogy egy álhír képes volt ennyire megmozgatni a piacot” – figyelmeztet Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Hamecz szerint egyébként nyilvánvalóan képtelen ötlet volt azt feltételezni, hogy az IMF vezérigazgatója a szerződés felbontása miatt érkezik Magyarországra. Az ilyen döntéseket ugyanis általában hosszas tárgyalások előzik meg, és nem valószínű, hogy Strauss-Kahn maga hozza meg azokat a látogatásai során.

A magyar devizát egyébként az IMF-hitellel kapcsolatos aggodalmakon túl a múlt hét második felében napvilágra került amerikai munkaerő-piaci, majd magyarországi és régiós makroadatok is gyengítették az összes régiós fizetőeszközzel egyetemben. „Világossá vált, hogy a kelet-közép-európai országok idei gazdasági teljesítménye rosszabb lehet a vártnál” – mondja Suppan. A következő hír, amely befolyásolhatja a hazai fizetőeszköz kurzusát, a holnapi inflációs adat lehet. Az elemzők jelenleg éves összevetésben 3,6 százalékos áremelkedést várnak decemberre, az ennél is alacsonyabb ütemű pénzromlás viszont növelheti a kamatvágás esélyét, és ezzel gyengítheti a forintot.

A fizetőeszközt övező bizonytalanság miatt a jövő hétfőn esedékes kamatdöntéssel kapcsolatban is egyre óvatosabban nyilatkoznak a szakemberek. „Ha az euróval szemben a 280-as szint alatt stabilizálódik a forint árfolyama, lehet kamatcsökkentés, bár elképzelhető, hogy csak 25 bázispontnyi” – vélekedik Nyeste Orsolya. HB