A válság hatásait már közvetlenül a bőrükön érzők egyre többen vannak, és számos tanújelét adják elégedetlenségüknek. Görögországban a decemberi súlyos utcai zavargások után a múlt héten ismét több százezren tüntettek a fizetések csökkenése és az elbocsátások ellen, Franciaországban pedig a márciusi 19-i általános sztrájk és a közszolgálati média tegnapi munkabeszüntetése után holnap várhatóan az energiaszektor dolgozói függesztik fel részlegesen a munkát.
Immár azonban nemcsak Nyugaton, de a protestakciókhoz kevésbé szokott Oroszországban is egyre érzékelhetőbb a lakossági elégedetlenség. Hétfőn Vlagyimir Putyin miniszterelnöknek kellett védelmébe vennie a kereskedelmi bankokat a dühödt parlamenti képviselőkkel szemben, akik a nehéz gazdasági helyzet kialakulása miatt kárhoztatták a pénzintézeteket, és sokallták az állami gazdaságélénkítésből nekik szánt hányadot. Az életkörülményeik miatt elkeseredett bányászok pedig nemrég levélben „fenyegették meg” Dmitrij Medvegyev államfőt tömeges tiltakozó megmozdulásokkal arra az esetre, ha az állam nem hajlandó a bajba került ágazat segítségére sietni.
Ilyen körülmények között „a téboly egy fajtájának” nevezte Fredmund Malik közgazdászprofesszor azt a viselkedést, amelynek például a londoni G20-csúcs kapcsán felvonuló demonstrálók lehettek a szemtanúi.
