Szinte leállt a lakáshitelpiac
Hitelezés. A lakáshitelek iránti kereslet drasztikus visszaesését tapasztalták az év eddigi részében a hazai hitelintézetek, ami már önmagában a korábbi évekre jellemző szezonalitással nem indokolható. A piac szinte teljes leállása több okkal magyarázható: a bizonytalan gazdasági helyzet miatt az ügyfelek – ha tervezik is egyáltalán – elhalasztják lakásberuházásaikat, az ingatlanok árának csökkenése visszafogja a lakáscserében érdekelteket, s a hitelek érezhető drágulása sem pörgeti fel éppen a keresletet. A piac erőteljes lassulása a statisztikákon is látszik: az MNB adatai szerint februárban mindössze 11 milliárd forinttal nőtt a háztartásoknál kinn lévő lakáshitel-állomány, s bár az éves növekedés még bőven 25 százalék feletti, az jelentős részben a forint gyengülésével magyarázható.
Az állami támogatások – kamattámogatás, szocpol – várható megszűnését ugyanakkor nem veszik túlságosan a szívükre a piaci szereplők. Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-
helyettese szerint a támogatott konstrukciók várható eltűnése nem kedvez sem a takarékszövetkezeteknek, sem a bankoknak, ám a lakáshitelek iránti keresletet érdemben nem befolyásolja, hiszen a jelenlegi körülmények között nem meghatározó elem, hogy van-e a piacon támogatott kölcsön vagy nincs.
A CIB Banknál úgy látják: amennyiben a kormány megszünteti a szóban forgó támogatásokat, akkor várható – ahogy minden ilyen lépés előtt tapasztalható –, hogy a kedvezményre jogosult ügyfelek igyekeznek még a szigorítások bevezetését megelőzően beadni a hitelintézetekhez kérelmüket. Ez viszont feltehetően nem eredményez óriási rohamot, hiszen például a szocpolra vonatkozóan olyan szigorúak az előírások, hogy akik ez idáig nem tudtak azoknak eleget tenni, azok most „nagy hirtelenjében” sem lesznek erre képesek. Legfeljebb igyekeznek előre hozni az igényük érvényesítését, de ennek is sok feltétele van. Hasonlóan vélekedtek a K&H Banknál is: szerintük várható a fogyasztói igények átmeneti erősödése, kiugró emelkedésre azonban nem számítanak, mert a jogszabályi feltételek továbbra is szigorúak.
A támogatott hitelek iránti keresletet illetően vegyes a kép a bankoknál. A CIB-nél semmiféle megugrott érdeklődést nem tapasztaltak, és a jövőt illetően sem gondolják, hogy növekedés következik be. A Budapest Banknál ugyanakkor kismértékben nőtt a forinthitelt igénylők aránya, s hasonló tendenciáról számoltak be az UniCreditnél is. Jelentősen megugrott viszont az érdeklődők száma az Axánál, bár a támogatott lakáshitelek aránya az állományra vetítve nem nagy. Hasonló a kép az FHB Jelzálogbanknál is: a kölcsönök iránt érdeklődők 80 százaléka az állami támogatott lakáshitelekre volt elsősorban kíváncsi.
A bank szerint több tényező áll az érdeklődés növekedése mögött: szerepet játszhat a természetes szezonalitás, a devizahitelek árfolyamkockázatának szélesebb körben való figyelembevétele, a devizahitelek átárazódása, illetve a megszellőztetett kormányzati elképzelések is.
Az államnak mindenesetre jól jönne az új támogatott hitelek kiiktatása a rendszerből, hiszen az ez év februárjáig terjedő két esztendő alatt több mint 660 milliárd forintot fizetett ki lakástámogatás címén a költségvetés. Ráadásul mivel a kamattámogatás mértékét az állampapírok hozamához igazították, a támogatott forinthitelezés egyre többe kerül az államnak. Az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint az ötéves kamatperiódusú kölcsönökre érvényes referencia-kamatláb most áprilisban historikus csúcsra, 11,15 százalékra ugrott. Egy új lakásra felvett ötéves kamatperiódusú kölcsönnél két éve még nagyjából 4, az idén viszont már 6,9 százalékos kamattámogatást kellett fizetnie az államnak. Ez pedig azt jelenti, hogy egy 10 millió forintos lakáshitelnél a korábban megszokott 400-450 ezer helyett most már évente csaknem 700 ezer forintot kell támogatásként kifizetni. VG
