Elég volt, nem fizetnek tovább a semmire tízezreket: 60 ezer tagja hagyja ott Európa legnagyobb autóklubját
Egyetlen nyilatkozat elég volt ahhoz, hogy példátlan belső válság alakuljon ki Németország legnagyobb autósklubjánál. Az ADAC-nál tömeges kilépések, vezetői lemondás és identitásvita követte a szén-dioxid-árazás melletti kiállást.

Súlyos belső válságba sodródott a német ADAC azután, hogy 2025 végén Gerhard Hillebrand, az autósklub közlekedési divíziójának akkori elnöke a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjújában a méregdrága szén-dioxid-árazást „a klímavédelmi célok elérésének megfelelő eszközeként” jellemezte.
A kijelentés óriási vihart kavart a tagság körében, és rövid idő alatt mintegy 60 ezer tag lépett ki az egyesületből.
Hillebrand végül lemondott, az ADAC pedig közleményben ismerte el, hogy a nyilatkozat nagy felháborodást és panaszáradatot váltott ki, mert sokak szerint nem az autósok érdekeit tükrözte.
A botrány időzítése különösen érzékeny. 2026-ban a szén-dioxid-árazás bevezetése miatt újabb üzemanyag-drágulás várható: a benzin és a gázolaj literenkénti ára mintegy három centtel emelkedhet.
Sok autós számára ez nem elvi kérdés, hanem nagyon is kézzelfogható tehernövekedés, különösen a vidéki térségekben, ahol az autóhasználat elkerülhetetlen.
Árokba borult az ADAC, már nem képviseli a sofőröket
Roland Schatz médiakutató szerint a történtek nem tekinthetők meglepetésnek. Bár az ADAC médiaképe az elmúlt öt évben javult a vezető német sajtóorgánumokban, a szervezet irányítói szerinte elvesztették a kapcsolatot a tagsággal. Úgy látja, az autósklub alig képviseli a tagok valós igényeit a szélesebb nyilvánosság előtt, és a hangsúly eltolódott az autósokat közvetlenül érintő kérdésekről. Elemzések szerint háttérbe szorult a technológiai és hajtáslánc-diverzitás ügye, valamint az autózás és a tömegközlekedés érdemi összehangolása.
Hasonló kritikát fogalmazott meg Alexander Jordan, a CDU képviselője, a Bundestag közlekedési bizottságának tagja is. Szerinte az ADAC vezetőjének elsődleges kötelessége a tagság érdekeinek képviselete, ahogyan azt az alapszabály is rögzíti. Ugyanakkor hozzátette: a pozíció felelősséggel jár, és a közlekedési folyamatokról tényszerű, megalapozott értékelést is megkövetel.
Az ADAC álláspontja szerint a szén-dioxid-árazás politikai döntés, amelyet az autósklub nem tud megakadályozni. Feladatának inkább azt tartja, hogy
- tájékoztassa a lakosságot;
- és enyhítő intézkedésekért lépjen fel.
Az autósklub azonban ezeken a területeken is nagyrészt kudarcot vallott.
Az elmúlt években a legnagyobb győzelmük az ingázási költségtérítés emelése volt: 2026-tól a 38 centes kilométerenkénti leírás már az első kilométertől jár majd, szemben a korábbi szabályozással.
A vita azonban messze túlmutat egyetlen nyilatkozaton. Arról szól, hogy egy több millió tagot tömörítő érdekképviselet miként találhat egyensúlyt a klímapolitikai realitások és az autósok mindennapi terhei között.
A kérdés súlyát jól mutatja, hogy Németországban az autózással kapcsolatos szabályozások – a szén-dioxid-árazástól a műszaki vizsgák szigorításáig – egyre több társadalmi feszültséget keltenek.
Német dízelautók: agyba-főbe buktatják a műszaki vizsgán – és ez óriási kettős mérce
Eltömődött a részecskeszűrő vagy szivárog a turbófeltöltő, valami hibádzhat a műszaki vizsgára kötelezett autónál. A németországi dízelautó tulajdonosa pedig lélekben már készülhet is a több ezer eurós költségre, a környezetvédelem ugyanis előrébb való.



