Leállt a frankkölcsönzés

A hazai háztartások nettó hitelfelvétele a februárinak mintegy a felére csökkent márciusban, elsősorban a korábbiaknál alacsonyabb nettó devizahitel-felvétel miatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most publikált, legfrissebb ada-taiból. Az első negyedév utolsó hónapjának fontos fejleménye emellett, hogy a svájcifrank-alapú kölcsönök töretlennek tűnő emelkedése mostanra megállt, s ez mind a fogyasztási, mind a lakáshitelekre igaz.

A szezonálisan nem igazított adatok szerint ugyanakkor a háztartások összes hitelállománya 118,5 milliárd forinttal – 8500 milliárd fölé – nőtt, ez a forinthitelek 2,3 és a devizahitelek 116,2 milliárd forintos állománynövekedéséből adódott. A devizahitelek növekménye viszont teljes mértékben átértékelődésből és egyéb változásból származott, vagyis a háztartások új kölcsönfelvételekkel alig növelték eladósodottságukat.

A megtakarítási oldalon is változásokat hozott ugyanakkor a március, hiszen a háztartási szektornál összességében 116,3 milliárd forintos nettó betétkivonást regisztrált a jegybank, s a nyilvántartott állomány 125,8 milliárddal csökkent. A forintbetéteknél a szezonálisan igazított adatok 82,9 milliárd forint nettó kivonást mutattak. A devizában denominált betétek esetében – bár csak csekély mértékben, de – csökkent a nettó betétkivonás összege.

Negyedéves szinten vizsgálva a fejleményeket viszont nincs sok változás az előző esztendő folyamataihoz képest. Az első három hónapban ugyanis 786 milliárd forinttal gyarapodott a háztartások hitelállománya, igaz, a növekmény túlnyomó része a devizaalapú kölcsönök átértékelődéséből keletkezett. Az elmúlt hónapok banki akciói és a növekvő megtakarítási kedv ellenére a betéti oldalon mindössze bő nyolcvanmilliárdos növekményt tudnak felmutatni a háztartások, s ennek a többletnek is egy része a befektetési alapokból vándorolt át a lekötött betétekbe. Ennek megfelelően tovább nyílt a hitelolló, és immár több mint 1200 milliárd forinttal haladja meg a kölcsönök állománya a betétekét.

Ami az egyes hiteltípusokat és az áruk alakulását illeti: márciusban a háztartások új forint- és euró-lakáshiteleinek szerződéses értéke kismértékben emelkedett, miközben a forintlakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója csökkent. Az euróalapú, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont nőtt az új szerződések értéke, és mindhárom meghatározó pénznemnél (forint, euró, svájci frank) csökkent az átlagos teljes hitelköltség-mutató (THM). A forintalapú személyi hitelek új szerződéses állománya nőtt, az euró- és a svájcifrank-alapú személyi kölcsönöknél az állomány nem vagy alig nőtt, az átlagos hitelköltség-mutató emelkedett. A forintalapú áruhitelek átlagos költsége nőtt, a svájcifrank-alapú gépjárműkölcsönöké csökkent márciusban. A betétkamatok közül a forintalapú lekötéseké alig változott a hónapban: átlagosan 9,54 százalékot fizettek a bankok az ügyfelek lekötéseire. Az euróbetétek átlagkamata 3,68 százalékra emelkedett. VG

A kismértékű márciusi növekedés ellenére egy év alatt nagyjából ötödével – 635 milliárd forinttal – apadt a hazai alapok vagyona.

A kismértékű márciusi növekedés ellenére egy év alatt nagyjából ötödével – 635 milliárd forinttal – apadt a hazai alapok vagyona.-->