Kamatvágást vár a piac
„Túl messzire mentünk, és túl korán júliusban a 100 bázispontos vágással, a piac nem fogadta kitörő optimizmussal a döntést” – indokolta a Reutersnek a véleményét a tartásra szavazó Samu János, a Concorde elemzője.
A lapunknak nyilatkozó szakértők viszont a többség álláspontját osztják. „A múltkori enyhítés óta gyengült a forint, ezért csak 50 bázispontos csökkentésre számítok” – mondja Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. „Nem valószínű, hogy még egyszer meg akarná lepni a piacot az MNB azzal, hogy a várakozásokkal szemben 100 bázispontot vágjon 50 helyett” – teszi ehhez hozzá Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője.
A nagyobb mértékű enyhítés lehetősége is ott van azonban a levegőben. Szintén fél százalékpontos kamatcsökkentésre számít például Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befekteté-si Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere, ám hozzáteszi: „a kamatdöntéshez közeledve egyre többen vélekednek úgy, hogy 75–100 bázispontos vágás is bekövetkezhet, mivel a monetáris tanácsban többségben vannak a galambok”, vagyis az enyhítés pártján álló tanácstagok.
Orbán szerint az inflációs pálya megengedne a konszenzusosnál nagyobb mértékű kamatcsökkentést is, de a jegybanknak mérlegelnie kell azt is, hogy egy ilyen lépés nem növelné-e meg a magyar eszközök kockázati felárát. 75 bázispontos enyhítésből viszont a szakember szerint még „nem lenne tragédia”, vagyis sem a forintot, sem az állampapírpiacot nem rendítené meg.
A forint árfolyamára egyébként a többi szakember szerint sem lesz komoly hatása a mai kamatdöntésnek, sőt az év hátralévő részében várható további enyhítéseknek sem. A Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 7,25 százalékos alapkamatra számítanak az év végére, és a lapunknak nyilatkozó szakértők is 7–7,5 százalék közé várják a rátát, vagyis a ma várhatón felül még két 50 bázispontos vágásra számítanak. A kamatcsökkentés jövőre tovább folytatódhat, és az előrejelzések szerint nagyjából 6 százalékos alapkamattal zárhatjuk 2010-et. Orbán szerint egyébként 6 százaléknál mélyebbre a következő néhány évben valószínűleg nem süllyed a forint alapkamata. A magas államadósság és CDS-felár miatt ugyanis az MNB-nek stabilabban kell tartania a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát, mint a többi régiós jegybanknak, és ez magasabb alapkamatot kíván.
Ennek ellenére van olyan elemző, aki lényegesen alacsonyabb alapkamatot vár 2010-re, az HSBC-s Juliet Sampson például 4,5 százalékos irányadó rátára számít.
