A Felügyeleti és banki válságráhatások, avagy Mentőcsomagok, transzparencia és a kilábalás esélyei címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen a PSZÁF elnöke kifejtette: több tanulságot is hozott a válság a felügyeleti rendszerek számára.
Ezek közé tartozik, hogy a világ pénzügyi helyzetében megjelentek olyan kockázatok, amelyek átnyúlnak a határokon. Ezzel szemben nemzeti felügyeletek vannak, amelyeket nem tudták lekövetni a globalizációt, s amelyek között alig van kapcsolat. Ugyanakkor az egyes szektorokon is átnyúlnak a kockázatok, mint ahogy a termékeken is - mutatott rá Farkas Ádám.
Az elnök szerint ugyancsak a válság tanulsága az a magatartás, amelyben a tőkepiaci befektetők egyre rövidebb távon egyre agresszívabb hozamelvárásokat támasztottak. Mindez arra ösztönözte a pénzügyi rendszerek szereplőit, hogy egyre agresszívabban vállaljanak kockázatot.
Emellett a hagyományos kereskedelmi bankok bizonyos mértékben háttérbe szorultak, és megjelentek olyan intézmények, amelyek közvetlen kockázatvállalással, minden felügyelet nélkül tudták tevékenységüket folytatni. Ugyanakkor azok a védelmi vonalak, amelyeket eddig megbízhatónak tekintettek a befektetők, mint a pénzügyi kormányzatok, a jegybankok, a felügyeletek, hitelminősítők, nem megfelelően működtek.
A válság hatására ma igen jelentős változások zajlanak az Európai Unióban, felügyeleti szempontból új struktúra alakul ki - mondta el az elnök.
Magyarországon ugyancsak történnek változások a nemzeti felügyeleti rendszerben - jelezte. Hozzátette: ennek során meg kell teremteni az összhangot a kormányzat, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank között.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke egyebek között arról beszélt, hogy Magyarországon nincs pénzügyi válság, gazdasági válság van, amelyet pénzügyi okok váltottak ki. Véleménye szerint Magyarországon Európa egyik legfejlettebb felügyeleti rendszere alakult ki a kilencvenes évek óta.
