Napi Tipp: Trichet és Strauss-Kahn vitájára figyel a piac
A múlt héten az EKB vezetői, Jean-Claude Trichet elnök, és az olasz tag Lorenzo Bini Smaghi jelezték egy madridi konferencián, hogy a Frankfurti Központi szűkíteni fogja a bankoknak nyújtott hitelkeretet, vagyis elkezdi kivonni a monetáris stimulust, amit a piac a kilépési stratégiának, úgy nevezett „exit strategy” bejelentéseként értelmezett.
A vita ezt követően került a fókuszba, ugyanis hétfőn az OECD rendes londoni találkozóján az IMF igazgatója, Dominique Strauss-Kahn, a pénzügyi stimulus túl korai visszavételének veszélyét kezdte hangsúlyozni – amit világszerte úgy értelmeztek a gazdasági szereplők, hogy Strauss-Kahn Trichet nyilatkozatára reagált. „A túl korai kilépés költségesebb lehet, mint a kései” – fogalmazott Strauss-Kahn, aki szerint bár a világgazdaság kikerült a válságból, ezt mutatja az OECD adatsora is, amely szerint a harmadik negyedévben 0,6 százalékkal bővült a világ legfejlettebb harminc országának gazdasága.
De ez a növekedés törékeny gazdasági alapokon áll, Strauss-Kahn szerint a gazdasági kilábalás legfőbb veszélyforrása, hogy a bankrendszer továbbra is alultőkésített, a háztartások emiatt gyenge pénzügyi lábakon állnak, amire fokozott nyomással hat az alacsony foglalkoztatottság és az államháztartás eladósodottsága. Strauss-Kahn ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fontos lenne a világ fejlett államaiban, elsősorban az Egyesült Államokban mielőbb fiskális konszolidációba kezdeni, hogy a költségvetési hiányt kontroll alatt lehessen tartani.
Strauss-Kahn véleménye ellentétes az Európai Központi Bank vezetőinek múlt héten megfogalmazott aggályaival. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke arra figyelmeztetett, hogy a stimulus megkésett visszavonása újabb pénzügyi válsággal fenyeget és az EKB jelezte, hogy jövőre fokozatosan elkezdi szűkíteni a bankoknak nyújtott hitelkeretét.
Ebbe a vitába kapcsolódott be Mervyn King is, a Bank of England kormányzója, mint mondta 2-3 éves távlatban kezdheti meg a londoni monetáris központ az „exit stratégiáját”, vagyis a felvásárolt kötvények piaci értékesítését illetve a rekord mélyre vágott irányadó kamatráta fokozatos emelését. King szerint gyenge lábakon áll a brit gazdaság, amely a harmadik negyedévben is a recesszióban maradt – szemben az Egyesült Államokkal, Németországgal, valamint Japánnal.
King úgy nyilatkozott a parlamenti meghallgatásán tegnap, hogy az infláció alakulásától függ, mit tesz a BoE a monetáris lazítással. Mint fogalmazott: nehéz még eldönteni mikor és milyen lépésekben kezdődne el az „exit strategy”. Ha tovább esik az infláció, akkor a BoE folytatja a kötvény vásárlásokat, viszont amint emelkedni kezd a pénzromlás üteme, az eladásokon kell elgondolkozni – mondta King.
