Az iráni politikai helyzet nem véletlenül aggasztja a kereskedőket: a közel-keleti állam a legnagyobb olajexportőröket tömörítő OPEC második számú kitermelője, vagyis a kiesése igen jelentős zavart okozhatna a rendszerben. „Az iráni helyzet ismét geopolitikai kockázatot visz az olajpiacra, és gerjeszti az áremelkedést a kedvezőtlen időjárás is” – vélekedett Christopher Bellew, a Bache Commodities Ltd. londoni kereskedője.
A februári szállítású nyersolaj hordónkénti ára 20 centtel, 79 dollár közelébe emelkedett a New York-i Határidős Árutőzsdén (NYMEX) kedden délelőtt, ám hétfőn jóval nagyobb volt az erősödés. Ezzel a határidős piacon már több mint 77 százalékos éves pluszban jár az energiahordozó árfolyama.
Ezzel együtt az elemzők nem tartanak tartós és jelentős olajár-emelkedéstől: a Calyon szakértői tegnap megjelent elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy középtávon is a hordónkénti 75 dollár körüli olajár lehet a meghatározó a nemzetközi piacokon. Christo-pher Barret, a bank olaj- és gázpiaci elemzője szerint az OECD-államok kereslete a következő években nem nő számottevően, az OPEC-országok pedig 2010-ben nem csökkentik a kitermelésüket, mert már a 80 dollár körüli olajár is több tagállam számára nagy kísértést jelent a kitermelés növelésére.
Az olajárak 2009-es emelkedése mögött jórészt a keresleti és kínálati viszonyok húzódtak meg, de 80 dolláros, illetve annál magasabb árat már nehéz fundamentális tényezőkkel megmagyarázni – szögezte le Barret. Az ilyen magas árak kialakulásában szerepet játszik az is, hogy az olajár igen erős korrelációban mozog az amerikai dollárral és a részvénypiacokkal, és ezek erős támaszt adnak az árfolyamnak. Barret szerint rövid és középtávon az olajpiaci fundamentumok továbbra is gyengék maradhatnak, ez pedig gátat szab a 80 dollár fölé szökő olajárnak. BM
Szűkülő marzs
A finomítói marzsok 2010-ben továbbra is nyomás alatt maradnak, és a makrokörnyezet is komoly kihívások elé állítja az olajpiacot – idézte a Bloomberg Peter Vosert, az Európában piacvezető Royal Dutch/Shell vezérigazgatóját. A finomítói marzsok szűkülése pedig nem tesz jót az olajipari részvények árfolyamának, hiszen negatív hatással van az elérhető nyereségre.