BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Rekordok és mélypontok - Ez történt a forinttal 2009-ben

Történelmi mélypont, hirtelen erősödés - hektikus évet tudhat maga mögött a magyar deviza és régiós társai, az időközben euróra áttért Szlovákiát kivéve. A Világgazdaság Online összeálltotta, hogy 2009-ben - saját híradásaink alapján - milyen események befolyásolták a forint árfolyamát.

A 2009. január eleji híradásokat nézve kevesen tudták volna megjósolni, hogy milyen nehéz év elé néznek a régió devizapiaci szereplői. A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András bizakodóan nyilatkozott a forint árfolyamáról és a kamatcsökkentési kurzusról, Szlovákia január elsejétől bevezette az eurót, és erre reagálva az akkori pénzügyminiszter, Veres János is kijelentette: Magyarország 2009. szeptember 30-ig megnevezi az euróbevezetés céldátumát.

A 2008. októberi pénzügyi válság elmúltával és az IMF és az Európai Unió nyújtotta hitelkeret segítségével úgy tűnt, a pillanatnyi stabilitási problémák helyett újra egyéb fundamentális tényezők felé fordulhat a gazdaságpolitika. Januárban azonban lejtmenetbe kapcsolt a forint, jelezve, még mindig igen sérülékeny a forint, a zuhanás pedig egészen március közepéig tartott.

A forint január 3-án még 266-268 közötti sávban mozgott az euróval szemben, a Budapesti Értéktőzsdén a vezető papírok árfolyamai kezdték kiheverni az október-novemberi sokkot, az OTP január 3-án már 2990 forint felett zárt, a tőzsdeindex, a BUX 5-én átlépte a 13 ezer pontot. A zuhanás akkor vette kezdetét, amikor Oroszország ismét bevetette a gázfegyvert Ukrajna ellen. A régióba befektetni szándékozók kockázati hajlandósága csökkent, a régiós devizák és papírok zuhanásba kezdtek.

Összehasonlításképpen nézze meg a jelenlegi árfolyamokat

Februárban a nem sokkal korábban beiktatott Obama amerikai elnök azzal a bejelentéssel állt elő, hogy újabb bankok mehetnek csődbe, sorra jöttek a Magyarország adósi besorolását leminősítő értékelések.

Évkezdet után alig egy héttel a forint árfolyama áttörte a 275-ös határt, és március elején már 312 forintért jegyezték az eurót. A történelminek tekintett 300 forintos határt a magyar deviza már március 4-én áttörte, ám a zuhanás itt nem állt meg. Március 5-án az árfolyam már 315 forint felett is járt, de 318 HUF/EUR szinten is történtek jegyzések.

A forint árfolyamának zuhanását csak a jegybank közbeavatkozása mentette meg: az MNB intervenciója, valamint az, hogy Simor András nem mondott le a kamatcsökkentési kurzusról, március közepére a 300-as szint alá lökte a forint árfolyamát az euróval szemben.

Elemzők egyetértenek abban, hogy a forint gyengülésében a magyar gazdasági fundamentumok gyengesége mellett a szocialista kormány gazdaságpolitikája iránti bizalmatlanság is hozzájárult - utóbbit erősítette, hogy Gyurcsány Ferenc régiós mentőtervét visszautasították az uniós csúcson.

A piacoknak az a politikai válságkabaré sem tett jót, amelyet a koalíciós pártok mutattak be a tavasz folyamán. A Gyurcsány Ferenc március végi lemondása után az MSZP és az SZDSZ között előállt bizonytalanság csak rontott a helyzeten.

A hazánkkal és a régióval szembeni befektetői bizalom csak Bajnai Gordon válságkezelő kormánya és a Bajnai-féle válságkezelő csomag elfogadása után állt helyre.

A megszorításokkal, költsévetési kiadáscsökkentéssel együttjáró válságkezelés hatására két dolog történt a forintpiacon: lassan ugyan, de sikerült visszaszereznie a kormánynak a befeketők bizalmát. A forint árfolyama májustól szeptember végéig egyértelműen emelkedő trendet mutatott.

A hazai deviza a márciusi mélypontról májusban a 290-300-as sávból a 281-286-os sávba mozdult, majd kisebb kilengésekkel szeptemberre egészen 265-ig erősödött az euróval szemben.

A jövő évi költségvetés viszonyag zökkenőmentes elfogadása, valamint az a tény, hogy Magyarország nem veszi igénybe a készenléti IMF-csomag utolsó hitelrészletét, az év végére a 270-es szint közelében stabilizálta a forintot az euróval szemben.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek