Felerősödő piaci félelmek

A hét végére ismét borús hangulatba kerültek a piacok; szinte egyszerre utalt több jel arra, hogy a legrosszabb félelmük beigazolódni látszik. Európát megrázta, hogy a közös térség gazdasága a várttól elmaradó teljesítményt nyújtott a tavalyi utolsó negyedévben, vagyis éppen akkor bizonyosodott be, hogy a növekedést stimuláló elemek szavatosságának lejárta után tetszhalott stagnálás kezdődik, amikor újabb ösztönzőkre nincs esély. Sőt, az eddigiek is olyan komoly terhet róttak a nemzetgazdaságok pénzügyeire, hogy a gyengébb tagállamok, így a mediterrán országok államháztartásai kezelhetetlen adósságspirál közelébe kerültek, ez az egész eurózóna felbomlásának a veszélyét hordozza magában.

Ráadásul amit múlt csütörtökön az uniós kormányfőknek nem sikerült elérniük – nevezetesen azt, hogy a piacokat megnyugtassák a görög válság megfékezésének ígéretével –, arra a holnap kezdődő pénzügyminiszteri csúcson sincs sok esély, pedig így is kilenchavi mélyben az euró árfolyama.

Mindennek igen rossz az üzenete, ugyanis ha kifulladnak az ösztönzők, s ezzel párhuzamosan el kell kezdeni az államháztartás konszolidációját, akkor borítékolható a 70-es évekre emlékeztető évtizedes stagfláció. A diagnózist erősíti, hogy a nagy munkanélküliség mellett megjelent az infláció, hiszen a likviditásösztönzők felhevítettek több szektort, sőt egész térségeket. Ebből az ördögi körből a kivezető út a gyors és radikális kamatemelés lehet, de ez megfordíthatja a pénzpiaci mozgások irányát. A szigorítást a túlfűtött zónákban kezdhetik el, ilyen túlhevített gazdaság a feltörekvő Kína, ahol ráadásul a kormányzati ösztönzők mellett tavaly rekordmértékű, 10 000 milliárd jüannyi banki hitelexpanzió valósult meg, ez ingatlanpiaci lufi formájában jelentkezik a gazdaságban. Bár Peking erre az évre kevesebb, 7500 milliárd jüannyi hitelkihelyezést engedélyezne, januárban már közel 1400 milliárd, vagyis az éves keret 19 százaléka megvalósult. A kínai központi bank ezért a tegnap kezdődött holdújév előtt fokozatos, de gyors paradigmaváltásba kezdett, és beindított egy sor szigorító intézkedést. Például pénteken a jelenlegi 16 százalékról 50 bázisponttal emelték a kereskedelmi bankok kötelező betéttartalékolási rátáját (január óta másodszor). Elemzők szerint hozzá kell szokni, hogy az idén erre rendszeresen sor kerülhet. A tőzsdék idegesen reagáltak, az összes index a negatív tartományba zuhant. Az új korszak azt is jelenti: áprilistól már az irányadó kamatráta emelkedik a mostani 5,31 százalékos szintről. Emellett valószínű, hogy az ez évben várhatóan 3 százalék fölé pörgő infláció kordában tartására a mostani 6,8-es váltóértéken kötött jüant elengedik a dollártól, így az alulértékelt deviza mérsékelt erősödésbe kezdhet. A 12 hónapos határidős jüankötések hozama 6,6 százalékon mozog, ebből kiolvasható, hogy a piac 2,5-3 százalékos devizaerősödést áraz az év végére. GT