Jó lehetőség a török piac
A pénzügyi válság sem viselte meg mélyen az országot. 2008-ban megfelelő mennyiségű devizatartalékai voltak, a líra árfolyama stabil maradt, és az inflációt is sikerült megfékezni – mondta Deniz Gökce közgazdászprofeszszor. Törökország számos válságot megért már, most azonban a pénzügyi rendszer stabil maradt. A kisázsiai országot is érinti persze a világ gazdaságának a szűkülése, emiatt csökkent az exportja. A jövő viszont rózsásnak ígérkezik, a szakemberek exportvezérelt növekedést várnak az országtól.
A relatíve jó mutatók miatt a török piac a nagy bankházak fejlődő piaci portfólióiban folyamatosan túlsúlyban volt a válság idején. A pozitív várakozások be is igazolódtak, az ország részvénypiaca 2008-ban csak 48 százalékot esett, vagyis kevesebbet, mint a BUX, és mostanra teljesen ledolgozta a válságban szerzett hátrányt, az isztambuli börze irányadó indexe a 2007-es csúcsértékek fölött jár már. A törökországi ralit az Aegon is jó érzékkel használta ki. 2008 végén a csoport alapkezelője – négyszeri elhalasztás után – indította el az IstanBull névre keresztelt részvényalapját, amely indulása óta megduplázta a befektetők pénzét.
Az alapot azonban magas kockázata miatt főleg csak hosszú távra ajánlják. Kockázatok ugyanis bőven akadnak a török gazdaságban is. Az ország nyersanyagokban rendkívül szegény, importra szorul, így rendkívül érzékenyen érinti az árupiaci árfolyamok alakulása. Szintén rizikófaktor, hogy az országban gyakran van feszültség az iszlámbarát kormány és a világibb beállítottságú katonai vezetés között, ez az isztambuli tőzsdén is nyomot hagy, több százalékponttal eshetnek az árfolyamok. További kockázat, hogy a török részvénypiac kapitalizációjának több mint felét a pénzügyi szektor adja, ezek a cégek pedig fokozottan érzékenyek a válságra. A pénzügyi szektorban mindemellett komoly növekedési lehetőséget látnak a szakértők. Az országban az életbiztosítások penetrációja például a töredéke jelenleg nemcsak a nyugat-európainak, de még a magyarországinak is. HB
Tőkepiac Törökországban
Az isztambuli tőzsdén 1,1 millióan kereskednek – közölte Barkin Altinok, a társaság nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója. Ezek közül 800 ezer külföldi, zömében intézményi ügyfél, a belföldi kliensek java része viszont napon belül kereskedő kisbefektető. A lakosság körében a spekulánsokat nem számítva nem népszerű a részvénybefektetés. Ennek legfőbb oka, hogy a sokáig magas alapkamat igen vonzó betétkamatokat is eredményezett, így az emberek alacsony kockázat mellett is magas hozamokat érhettek el.Érdekessége még az isztambuli parkettnek, hogy a kötvény- és kincstárjegyforgalom összesen mintegy tízszeresen meghaladja a részvényforgalmat.
Érdekessége még az isztambuli parkettnek, hogy a kötvény- és kincstárjegyforgalom összesen mintegy tízszeresen meghaladja a részvényforgalmat. -->
