BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Komoly fiskális stimulust adnának a magyar gazdaságnak a zárolt uniós pénzek - már ha nem fut ki az időből Magyar Péter kormánya

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A választások után az egyik legégetőbb kérdés, hogy mi történik az uniós forrásokkal? Nem tudni, valójában mekkora mozgástér áll az új kormány előtt, s hogy milyen feltételekkel válhatnak a zárolt EU-pénzek ténylegesen hozzáférhetővé. A Kohéziós Alap teljes feloldása 2,9 százalékos, az RRF-források lehívása pedig 3,9 százalékos addicionális GDP-arányos fiskális impulzust jelentene Magyarország számára.

A Tisza Párt választási győzelme fundamentális fordulatot jelenthet az EU-s pénzek felszabadítása tekintetében, feltéve, hogy Magyar Péter kormánya sikeresen teljesíti a jogállamisági feltételeket – írja friss elemzésében Szőnyi Dávid, az Accorde Alapkezelő Zrt. junior portfóliómenedzsere. A zárolt EU-pénzek feloldása jelentős fiskális impulzust jelentene. 

eu-pénzek
Égetően fontos a zárolt EU-pénzek feloldása

Feloldhatóak az EU-pénzek?

A jelenlegi allokációs státusz szerint a Kohéziós Alapból hozzávetőlegesen hétmilliárd euró (a teljes keret 34 százaléka), míg a Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszközből (RRF) mintegy 9,5 milliárd euró (a keret 91 százaléka) áll zárolás alatt

– írja az elemző. Hozzátéve: bár a 2026. augusztus végi határidő szigorú kényszerpályát jelöl ki az RRF-források számára, két specifikus technikai megoldás – az MFB-keretszerződés és a retroaktív projektfinanszírozás – alkalmazásával megnyílhat a tér a 6,5 milliárd eurós támogatási keret teljes körű, valamint a hárommilliárd eurós hitelkeret részleges lehívása iránt. 

A Kohéziós Alap teljes feloldása nagyságrendileg 2,9 százalékos, az RRF-források lehívása pedig 3,9 százalékos addicionális GDP-arányos fiskális impulzust jelentene Magyarország számára.

Az uniós források beáramlása három kulcsfontosságú csatornán keresztül javítja a hazai gazdasági kilátásokat: 
•    a beérkező uniós források „crowding in” hatást kifejtve hozzájárulhat a magánberuházások beindulásához, ezzel támogatva a reálgazdasági aktivitást.
•    Tovább fokozhatják a piaci bizalom megerősödését, amely a pénzügyi piacokon már egyértelműen látszik.
•    Pozitív impulzust jelentenének a költségvetés bevételi oldalának, mellyel előretekintően nőne a költségvetés mozgástere, hozzájárulva ahhoz, hogy a maastrichti kritériumok a 2030-as céldátummal teljesíthetők legyenek. 

A választások után a legégetőbb kérdések:

  • mi történik az uniós forrásokkal, 
  • mekkora mozgástér áll az új kormány előtt,
  • milyen feltételekkel válhatnak ezek a pénzek ténylegesen hozzáférhetővé?

Emelte a tétet a Safe-program

Nem sokkal a választások előtt jelentősen bővültek a Magyarországtól visszatartott EU-pénzek. A Safe-programról van szó, amit azért hoztak létre, hogy az Európai Unió felpörgesse tagállamaiban a katonai beruházásokat. Ezt a több tényező indokolja:

  • az orosz katonai fenyegetés,
  • az amerikai adminisztráció nyomása, hogy Európa növelje védelmi képességeit,
  • a hadiipar bővülésének gazdaságélénkítő hatásai sem elhanyagolhatóak.

Erre hatalmas összeget szánt az Európai Unió: 150 milliárd eurót. 

Ezúttal nem vissza nem térítendő támogatást kínálna, hanem hitelt

– amely azonban a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású. Van jelentős súlyú tagállam, ahol szélsebes eladósodása közepette még ez is fűtött politikai vitát váltott ki, mindenesetre sok tagállam lecsapott az olcsó pénzre.

A legnagyobb csomagot igénylők közt volt Magyarország, amelytől évek óta hatalmas egyéb összegeket tart vissza Brüsszel, a nem szűnő jogállami aggályokra hivatkozva. 

Márciusig mindenkinek meg is ítélte Brüsszel a kért pénzeket, kivéve a magyar igényt.

A legnagyobb összegeket a következő tagállamok igényelték:

  • Lengyelország – 43,73 milliárd euró,
  • Románia – 16,68 milliárd,
  • Franciaország – 15,09 milliárd
  • Olaszország – 14,90 milliárd
  • Magyarország – 16,22 milliárd (ezt még nem hagyták jóvá).

A Tisza Párt felülvizsgálja a tervet

Magyar Péter már napokkal a választás után megkezdte a tárgyalást Brüsszel képviselőivel az uniós pénzekről.

Magyar Péter leendő kormánya korrupciós aggályokra hivatkozva felülvizsgálná a SAFE védelmi tervet, amelyet Orbán Viktor kormánya nyújtott be az Európai Bizottságnak, ám Brüsszel nem fogadta el eddig különböző okokra hivatkozva – erről szerdán értesült az Euronews.

Egy ilyen felülvizsgálat biztosan időveszteséget jelent, ha pedig Brüsszelben megkövetelik a távozó kormánytól elvárt jogszabályi és intézményi változtatásokat is, az további csúszáshoz vezethet. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy ha az új kormány megszerez EU-pénzeket, a védelmi program a lista elejére kerül.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.