A 2003 tavaszán indított, negyedévente elvégzett kutatás a magyarországi kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát vizsgálja, emellett bemutatja, hogyan látják a bankok a hitelpiac helyzetét. A most publikált jelentés a 2010 áprilisában végzett megkereséseken alapul.
A háztartási szegmensben a fogyasztási – elsősorban szabad felhasználású jelzálog- és személyi – hitelek esetében a bankok összességében a kedvezőbb kamatkondíciókon és az kisebb felszámított díjakon keresztül enyhítették hitelezési feltételeiket. A lakáscélú jelzáloghitelek feltételeit viszont a piaci szereplők a hitelfedezeti arány mérséklésével kismértékben szigorították.
A bankok az előző negyedévhez képest széles körben észleltek növekedést a forintalapú jelzáloghitelek iránti keresletben. Szintén szigorítottak a finanszírozók – a bankok és a lízingcégek is – a gépjárműlízingek és -hitelek feltételein. A jövőben a bankok várhatóan keményebb feltételeket szabnak majd a jövedelemarányos törlesztőrészlet megállapításánál, igaz, ezt a szigorítást tompíthatja a kamatkondíciók enyhítése – állapítja meg a tanulmány.
Ami a vállalati hiteleket illeti, a bankok többsége továbbra is fenntartja a hitelezési feltételek szigorú szintjét, csak egyetlen olyan bank volt, amelyik azokat tovább szigorította. A következő fél évben azonban már egy bank sem számít a hitelezési feltételek további szigorítására. Bár a 2007 óta tartó szigorítási ciklus valószínűleg véget ér, de a kemény hitelezési feltételek fennmaradása továbbra sem támogatja a gazdasági fellendülést. Ez különösen igaz a beruházási hitelek esetében, amelyeknél a piaci szereplők növekvő keresletet érzékelnek.
